TEOL

Kniesz Mátyás együttese negyedik alkalommal hódította el a serleget, ezzel továbbra is a völgységi együttes a sorozat legeredményesebb csapata. A völgységiek évek óta komolyan veszik a tornán való fellépést – ami érthető is, hiszen ez egy kiváló felkészülési lehetőség, kiváló felkészülés indító lehetőség is egyben.

No meg az sem mindegy, hogy Kniesz Mátyás egyúttal a torna főszervezője, kitalálója is, így a jubileumi viadalon illett méltó ajándékkal meglepni őt. Czinkon Szabolcsék pedig meg is tették: megnyerték a tornát, amelyik hosszú idő után költözött vissza a szekszárdi városi sportcsarnokba.

  A jubileumi, tizedik Váz-Bau teremlabdarúgó-tornán első helyezett bonyhádi csapat

A döntőben azt a Tolle Szekszárdi UFC-t győzték le, amelytől még a csoportmeccsek során súlyos, 9–3-as vereséget szenvedtek. Annak a meccsnek azonban nem volt tétje – Tálas Zoltán kijelentésével, miszerint a döntő lesz majd a fontos számukra – ezt érzékeltette is. És valóban a döntőben játszott a legjobban a völgységi alakulat, amely simán, 5–0-ra gázolta el a Szekszárdot.

Kár, hogy minden gyorsan eldőlt, mert egyöntetű volt a vélemény, hogy a két legjobb csapat vívta az aranycsatát. A bronzmeccsen a Bölcske 5–2-re verte a Tolnát, pedig utóbbi kezdett jobban, hiszen 2–0-ra is elhúzott, de Buzás Attila együttese fordított – és megérdemelten lett harmadik.

„Úgy gondolom, hogy nagyon jól sikerült tornán vagyunk túl, hiszen elég sok nézőt tudtunk kicsalni a városi sportcsarnokba, és egy-két kivételtől eltekintve a meccsek is színvonalasak, izgalmasak voltak – értékelt Kniesz Mátyás főszervező. – Csapatom sikeréről annyit mondanék, hogy örülök a győzelemnek, és annak, hogy vissza tudtunk vágni a Szekszárdnak a 2011-es vereségért (az akkori döntőt 3–0-ra nyerte az UFC – A szerk.).

Csapatösszetartás szempontjából is jól jön számunkra a Váz-Bau Kupa, de szerintem valamennyi résztvevő így van ezzel, hiszen ez az a torna, ahol a hosszú, téli pihenő után először találkozik a keret. Nagyon bízom benne, hogy ez a lendület kitart majd a tavaszra, és nagypályán hasonlóan tudjuk folytatni – zárta Kniesz Mátyás, a győztes edzője, aki értelemszerűen a torna legjobb edzőjének járó díjat is megkapta.

A jubileum egyúttal adta magát, hogy a névadó is kézbe vegye a mikrofont. Lenkey Imre az eredményhirdetés után köszönetet mondott a csapatoknak, akik immáron egy évtizede emelik a kupa színvonalát, és nem feledkezett el köszönetet mondani azoknak sem, akik a kezdetektől részesei a kupa lebonyolításának, szervezésének.

Egy-egy emlékplakettet kapott Fábián Attila, Laki Zoltán, Hámori Róbert, Sallai József, Cseh Gábor, Kniesz Mátyás, Krausz Márton, és a Tolnai Népújság sportrovatvezetője, Rónai Gábor. Lenkey Imre posztumusz oklevéllel emlékezett Anczló Lászlóra: a tavaly elhunyt játékvezető a kezdetektől működött a Váz-Bau Kupán, most lánya, Anczló Anett vette át az elismerést. Természetesen a főtámogatónak és a főszervezőnek is jutott elismerés: a Horfer Serleg különdíjait Kőfalvi Adél, az ügyvezető Horváth Ferenc párja adta át Lenkey Imrének és Kniesz Mátyásnak.
„Jövőre ugyanitt” – hangzott el végszóként. Várjuk már.

A X. Váz-Bau kupán. Az elődöntőben: Bonyhád VLC–Bölcskei SE 5–3 (1–1), Tolle Szekszárdi UFC–Tolna VFC 7–1 (3–0).
A döntőben: Bonyhád VLC–Tolle Szekszárdi UFC 5–0 (4–0). Gól: Márk A. 2, Márk K., Máté R., Deli. A 3. helyért: Bölcskei SE–Tolna VFC 5–2 (0–2). Gól: Benke 2, Fenyősi 2, Rompos R., illetve Szabolcska, Házer.