TEOL

A tsz-iroda melletti bitumenes pálya körül több százan szurkoltak a lányoknak, a megyei, illetve az NB II-es bajnoki meccseken. Az akkori játékosgarnitúrából többen megjárták az NB I-et is, ketten – Oblisz Anita és Meksz Anikó – a válogatottságig vitték. (Utóbbiból pedig világklasszis kapus vált.) Azon korszak – a Mözsi TSZ SK-ban, illetve később a Tolnai Vörös Lobogóban játszó – kézilabdásai adtak egymásnak randevút szombaton Tolnán, Meksz Anikó szüleinek almáskertjében.

A cikk a hirdetés után folytatódik

A ma már a negyvenes, ötvenes, hatvanas éveikben járó „lányok” sportpályafutásuk lezárása után sokáig rendszeres résztvevői voltak a szekszárdi Nosztalgia Kupáknak, de legutóbb három éve találkoztak a mostanihoz hasonló pikniken. Ám, mint megjegyezték, szombaton ugyanott folytatták a beszélgetést, ahol három éve abbahagyták.

A csapategység annak idején a pályán és a pályán kívül is remek volt, afféle nagy családként működött a szakosztály. A barátság pedig az eltérő korosztályokhoz tartozók között is, azóta is megmaradt, ami a szombati rendezvényen is „átjött”: ez a csapat évtizedek után is egységes maradt.

A találkozóra egyébként közel húszan mentek el, voltak, akik a párjukat is elvitték. A lányok ezúttal nem kézilabdáztak, de játék azért volt, például a múltról szóló kvízkérdések formájában, továbbá úszás, vízibiciklizés, horgászás. És természetesen rengeteg beszélgetés, nosztalgiázás. Vígh Zsuzsa, a találkozó főszervezője pedig jelezte, hogy decemberben szeretnének összehozni egy nosztalgia mérkőzést, persze már nem a bitumenes pályán.

Ha a fél falut nem is, de valószínűleg sokakat megmozgatna az a meccs is.