TEOL

A fát a paksiak vitték magukkal legutóbbi látogatásukról, amelyről – telve életre szóló élményekkel – most érkeztek haza. Azt remélik, gyermekeik és unokáik majd ennek a fának a dús koronája alatt emlékeznek az általuk is ápolt barátság kezdetére.

Van remény arra, hogy hosszú távú lesz a kapcsolat, véli Kókai Péter, az út szervezője, hiszen lassan évtizedes múltra tekint vissza. Tizenhetedik éve adnak randevút egymásnak egyszer Pakson, egyszer Székelyföldön.

A cikk a hirdetés után folytatódik

Barátságukat tovább mélyítette, hogy a paksiak segédletével, csapatostul tettek állampolgári esküt az erdélyiek. Ennek köszönhetően az idei meccsen már nem székely-magyar, hanem magyar-magyar mérkőzés volt, mert ugyan már nem az a lényeg, hanem a személyes barátság, de a foci az nem maradhat el. A paksiak határozott kérésére, nem utazással, hanem a barátság elmélyítésével töltötték az időt.

Azért kirándulásra is szakítottak időt. A házigazdák, hogy ne vegyék előre kedvét vendégeiknek, azt írták a programba, 4 kilométeres lesz a „séta” a Hargitán. Végül 12 lett, de senki nem bánta, gyönyörű vidéken jártak.