Az életünkben részt vevő emberek megosztják velünk a bélmikrobáikat

A Nature-ben megjelent új tanulmány kimutatta, hogy a másokkal való találkozásaink óriási hatással vannak a bélmikrobiómánkra, s így rejtetten, de közvetlenül az egészségünkre is.

A Yale Egyetem kutatói, Francesco Beghini és Jackson Pullman hondurasi elszigetelt falvakban élő 1787 felnőtt közösségi kapcsolatainak térképét párosították az egyes résztvevők bélrendszerében élő mikrobák részletes elemzésével.

Kitartó munka volt az elszigetelt dzsungelfalvak lakóitól származó székletmintákat összegyűjteni, majd ezeket összevetni a falusiak kapcsolattartásaival, hogy ki kivel töltötte az időt a közösségben.

Az adatgyűjtés 2013-ban kezdődött a helyi és regionális közegészségügyi szervekkel együttműködve. A minták nemcsak a kutatásra, hanem diagnózis megállapítására és szükség esetén kezelés biztosítására is szolgáltak. Egy nagyobb projektben 176 falu vett részt, ez a tanulmány Honduras nyugati hegyvidékén található 18 különösen elszigetelt falu lakosainak adataira összpontosított.

A tanulmány szerzői szerint a távoli falvakról szóló tanulmány általános betekintést nyújt abba, hogyan formálják az emberi mikrobiomokat a közvetlen társadalmi kapcsolatok.

Kiderült, hogy az azonos mikrobiális fajok és törzsek nemcsak a családok, hanem más nem családi és nem háztartási kapcsolatok – például közeli barátok, munkatársak – között is megjelennek.

Azt is megállapították, hogy a társadalmilag központi szerepet játszó emberek – vagyis akiknek nagyobb számú társadalmi kapcsolatuk van a közösségben – bélflórája jobban egyezik a többségével, mint a társadalmi periférián élőké.

És ez csak még markánsabb lesz az idő múlásával. 301 ember mikrobiomját két év után újra megmérték, s kiderült, akiknek több személyes kapcsolatuk volt, azoknak a bélflóratörzsei sokkal jobban hasonlítottak egymáshoz.

Azoknak viszont, akik egyre inkább elszigetelődtek, a saját mikrobiomjuk felépítésében is kimutatható lett a másokkal való csökkent érintkezés.

Azt általánosságban nem lehet kijelenteni, hogy ez jó hír vagy rossz. Mint a legtöbb biológiai jelenség, valószínűleg sok tényezőtől függ.

A kutatók rámutattak, a vizsgálatok összefüggésbe hozzák a bélmikrobiomát olyan mentális és fizikai egészségi állapotokkal, amelyek, mint például az elhízás, a depresszió és az ízületi gyulladás egyébként nem tekinthetők biológiai értelemben fertőzőnek.

A kutatás egyértelműen azt sugallja, hogy a bennünket körülvevő közösség direkt hatással lehet mikrobiális profiljainkra, azaz, leegyszerűsítve, az egészségi állapotunkra.