Diszkriminációmentes meséket szeretne a berlini szenátus

Piroska, mint állatvédő aktivista, Csipkerózsika pedig az alvászavarok híres orvosszakértőjeként találja meg a boldogságot azoknak a meséknek a végén, melyeket a berlini szenátus által is fizetett útmutató helyesnek talál, szemben a szerintük „diszkriminatív”, „rasszista” és „szexista” klasszikus mesékkel – írja a V4NA.

A berlini szenátus is támogatta annak a brosúrának az elkészítését, amely javaslatokat tartalmaz diszkriminációmentes mesékre, hívja fel rá a figyelmet a PolitikStube című portál.

A berlini KiDs tanácsadó központ gondozásában megjelent „Egyszer volt” című útmutatóban arra figyelmeztetik a felnőtteket, hogy a legtöbb klasszikus mese alapvetően diszkriminatív, és antiszemita, rasszista, szexista elemeket tartalmaz, de a fogyatékossággal élőkkel szemben is ellenséges.

Kritizálták például azt, ahogyan a női szereplők megjelennek a mesében. Amikor egy nőnek „aktív szerepe” van a történetben, akkor általában gonosz boszorkány vagy gonosz mostoha szerepében jelenik meg. A hercegnők viszont csak „passzív szerepeket” kapnak, akik arra várnak, hogy megmentsék őket. A kiadvány szerint sajnálatos, hogy a mesékben nem jelennek meg homoszexuális, transznemű, színes bőrű, muszlim vallású szereplők.

Ráadásul a mesék rasszista szépségeszményeket közvetítenek, a „bőre fehér, mint a hó” vagy a „haja akár az arany” szófordulatokkal. Kiemelik, hogy a mesékben általában minden, ami „sötét”, automatikusan társul a gonoszsággal.

Ezért azt javasolják, hogy tartsák távol a gyerekeket ezektől a meséktől, így már eleve nem is szembesülhetnek efféle diszkriminatív képekkel, hiszen Németország már így is a diszkrimináció által formált társadalom.

Arra is külön figyelmeztetnek, hogy a nemzetiszocialista propaganda is a Grimm testvérek meséit használta.

Az útmutató végül megoldásokat is javasol, például nyugodtan meg lehet fordítani az egyes mesékben a nemi szerepeket: Piroska lehet fiú is, a nagymamája lehet nagypapa is. A Grimm mesék ellensúlyozására pedig több könyvet is felsorolnak, melyek diszkrimináció mentesen tanítják a gyerekeket.

Ezek között vannak olyan történetek, ahol erős lány- és női karakterekkel, fekete és színes bőrű főszereplőkkel egyaránt találkozhatnak a gyerekek, és nem minden szerelmi történet heteroszexuális.

Egy könyvben „Rapunzel [Aranyhaj] varázslatos épületek világhírű építészévé válik”, „Piroska állatvédő aktivistaként találja meg a boldogságot”, „Csipkerózsika pedig az alvászavarok orvosszakértőjeként szerez magának hírnevet”.