Életmód

2010.06.13. 22:51

Nem köszön?!

Alapvető illemszabály, hogy köszönünk egymásnak. A szűk családi körben nincs is baj ezzel a gyermeknek, de az otthonától távol már nem mindenkivel „áll szóba”. Mikortól és hogyan köszönjön?

NANA.HU

Ha az utca túloldalán vagy a távolban veszünk észre egy ismerőst, elég egy integetés vagy a fejbólintás, de összefutunk vele, már szóban is meg kell nyilvánulni. A köszönés – mióta világ a világ – a kapcsolatteremtés első eszköze. Sokféleképpen köszöntik az emberek egymást világszerte, és a viselkedéskultúra is folyamatosan változik, de az üdvözlés mindenütt „kötelező”. A gyermekeknek is.



Van olyan lurkó, aki boldog boldogtalant „lesziáz, és élvezi a köszönéséért járó mosolyokat. De olyan is akad – nem is kevés – aki pont ellenkezőleg viselkedik: megmakacsolja magát, és megnémul ilyen helyzetben. Márpedig az lesz sikeres, akit el- és befogadnak. A befogadás felé pedig az első lépés az anyai tanács megszívlelése: köszönj, ha valahova belépsz!

A hangos köszönés önálló megnyilvánulás a felnőttek világában, ami az egyik gyereknek nehezebben megy, a másiknak könnyebben, mindenesetre mint annyi mindent ezt is tanulni és „szokni” kell.

Soha nem tudom előre, mikor köszön

„A fiam négyéves, és mostanában „kapott rá” a hallgatásra (nem mindig viselkedik így, csak ha olyan kedve van) – meséli Angéla, Beni édesanyja. – Sokszor már előre stresszelem magam, mi lesz, ha találkozunk valakivel, és Beni nem fog köszönni. Ilyenkor nagyon kellemetlenül érzem magam, és próbálom menteni a helyzetet (hogy rossz napja van, vagy fáradt), de tudom, hogy ez nem mentség a viselkedésére. Nem tudom, mit csináljak vele...”

Miért nem szeretnek köszönni?

Ahhoz, hogy megérthesd, miért nem „szeret” köszönni a gyermeked, tudnod kell, mi is megy végbe benne egy-egy találkozáskor. Sok gyerek nem tudja felmérni, hogy a számára idegen (vagy már ismert) bácsi vagy néni hogyan érez iránta – gyakori, hogy azért nem köszön, mert nem „tetszik” neki a felnőtt (vagy a viselkedése). Taszíthatja a kicsit a vele szemben alkalmazott túlzott nyájaskodás, de az ellenkezője, a ridegség, és hivatalosság is. Legalább ennyire „irritálja” a gyermeket, ha kioktató felnőttel találkozik. A szülőnek pedig kellemetlen, ha a gyermeke nem köszön, mert egyből arra gondol, hogy rossz szülőnek véli emiatt a környezete, hiszen nem tudja illemre nevelni a csemetéjét.

Kinek, hogyan?

Sokszor azért „némul meg” a gyerek, mert nem tudja, mi a helyes köszönési mód, ezért hogy ne kerüljön kellemetlen helyzetbe, sürgősen más dolga akad (a cipője orrát kell nézni, vagy elszaladni).
Beszélgess el vele, és mondd el, kinek lehet sziát köszönni, kit kell magázni és kit üdvözölhet úgy, hogy csókolom.

Fontos, hogy ne hozd zavarba csemetédet, ha esetleg egy fiatal lányt lenéniz, hiszen neki egy tizenéves ugyanolyan idősnek tűnik, mint egy középkorú nő, nem tesz különbséget köztük kor alapján. Ne hozd őt zavarba ilyenkor azzal, hogy hangosan és azonnal kijavítod, mert ha így „megszégyeníted”, előfordulhat, hogy évekre elveszed a kedvét a köszönéstől.


Kell neki a segítség

„Lilla már nagyon korán köszönt mindenkinek, de, amikor első osztályba került, úgy tűnt, visszafejlődött – meséli Andrea. – Nem dorgáltam meg miatta, csak elkezdtem keresni az okot, hiszen ő egy cserfes, értelmes, barátkozós kislány. Aztán rájöttem, hogy azért nem köszön, mert nem tudja, kinek mit „szabad”. Leültem vele, és elbeszélgettünk. Kiderült, hogy az én viselkedésemen zavarta meg, hiszen sok felnőttet magázok, és legalább ennyit tegezek – és ez a köszönésben is megnyilvánul. Megbeszéltünk egy egyezményes jelet, ha olyannal találkozunk, akinél nem biztos a dolgában, rám néz, és ha biccentek, akkor sziát köszön, ha nem, akkor csókolomot. Azóta minden rendben.”


Hogyan veheted rá, hogy köszönjön?

Tuti recept nincs, de a legtöbb gyermek rávehető arra az egyezségre, hogy köszönjön annak a néninek, bácsinak, gyereknek, akit kedvesnek tart. Ez az első nagy lépés ahhoz, hogy „idegenek” felé is megnyíljon.



Szintén megtörhet a jég, ha a kicsi számára idegennel való találkozásnál bemutatod őket egymásnak („Ő Ági néni a kolléganőm, ő meg itt a kislányom, Luca...”), amiből aztán beszélgetés és a végén köszönés lesz.

Tréfásra is vehetitek a dolgot: köszönjetek boldog boldogtalannak (akit nem ismertek), mert ez a gyermeked számára nagyon jó tréfa lehet.

Beszélgess el vele négyszemközt, és mondd el neki, hogy a köszönéssel a felnőttek egymást üdvözlik, ugyanúgy, mint ő a pajtásait, és beszélgessetek arról is, hogy a kicsi mikor, kinek köszönt már, miért épp annak az embernek, stb.

Mindez ne tűnjön faggatózásnak, sokkal inkább kötetlen, játékos beszélgetés legyen akkor, amikor erre alkalom adódik.

Próbálj meg pozitívan fogalmazni, vagyis ne mondd, hogy „jaj, de buta, neveletlen vagy!” Fogadd el, hogy a gyermek „átmenetileg” nem mindenkinek köszön.
Köss vele is egyességet: elegendő annak köszönnie, aki fogadja a köszönését.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a teol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a teol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!