tudomány

2019.01.30. 19:07

Bármennyire szereti is növényeit, jobb, ha nem simogatja őket

Ők ugyanis egyenesen utálják, ha hozzájuk érnek.

Egy új tanulmány szerint legalábbis egyértelmű, hogy nem rajonganak az érintésünkért

- írja a Bors.

A publikáció ausztrál szerzője szerint az érintés olyan drámai hormonválaszt vált ki a növényekből, ami jelentős mértékben gátolhatja a növekedésüket.

„Az érintéstől számított harminc percen belül a növény genomjának tíz százaléka megváltozik”

– nyilatkozta ezzel kapcsolatban Jim Whelan, a tanulmány írója, az ausztrál La Trobe Egyetem biológusa.

A helyváltoztatásra képes élőlényekkel – az állatokkal, embe­rekkel – ellentétben a növények teljes mértékben kiszolgáltatottak a környezetüknek, hiszen nem tud­nak elmenekülni a fenyegetésektől: a vihar, a kártevő rovarok vagy épp a növényevő emlősök elől. Ehelyett különösen érzékeny fenyegetés-válaszrendszerük van, ami gyakorlatilag az emberi im­munrendszer szerepét tölti be az életükben.

Ez a rendszer nem számít új­donságnak, számos kutatás alátámasztja, hogy létezik.

Ám ezek alapján eddig azt feltételezték, hogy az érintés akár hasznos is lehet: fokozza a növény immunrendszerének működését, így fel tudja vértezni magát a további támadások ellen. Egy korábbi vizsgálat például arról szólt, hogy az emberi érintés segített a növénynek legyőzni egy gombás fertőzést.

Visszamaradnak a növekedésben

Jim Whelan legújabb tanulmánya szerint azonban a növények rengeteg erőforrást használnak el akkor, amikor reagálnak az érintéseinkre. Ha egy növényt többször is megérintenek, az akár harminc százalékkal visszaeshet a növekedésben.

Az egyiknek méreg, a másiknak drog

A növények világa, működésük, reagálásuk minden téren bámulatos. A koffein például, ami az ember egyik legkedveltebb legális drogja lett kedvező élénkítő hatása miatt, tulajdonképpen egy természetes rovarirtó szer. Azért kezdte el termelni a kávécserje úgy 40-45 millió évvel ezelőtt, hogy védekezzen a belőle lakmározó ízeltlábúak ellen. Válaszként egyes rovarok még külön koffeinérzékelő receptort is kifejlesztettek, hogy biztosan el tudják kerülni a számukra mérgező vegyületet. A koffeintartalom a cserje leveleiben is magas, így amikor lehullanak a talajra, a felszabaduló koffein megakadályozza, hogy a kávénövény más fajba tartozó vetélytársai növekedésnek induljanak.

Az ausztrál kutató azt mondja:

eredményei leginkább a mezőgazdaság számára lehetnek majd hasznosak. Ha a növényi genetikusok megtalálják a módját annak, hogy megváltoztassák a védekező választ, ez akár a terméshozamok növekedéséhez is vezethet.

Kis bökkenő, hogy a növényekhez nem csak emberek ér­hetnek hozzá, sőt a természetben legfőképpen állatok lehetnek a nem kívánt „zaklatók”. Márpedig Whelan szerint nem csak a legfinomabb emberi érintés, de az állati vagy akár más növénytől származó érintés is hatással van a növényre.

Borítókép: Illusztráció / Shutterstock

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a teol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a teol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!