Júliusi teendők a kiskertekben

Júniusban már túl voltunk néhány hőségnapon és néhány fadöntögető viharon is. A gyakori esők miatt a kiskertben is gyorsabban nőtt a gaz. Júliushoz érve leszedtük és kifejtettük az első zöldborsót, kihúzgáltuk az első sárgarépákat, megkóstoltuk a friss fejes káposztát, és talán házi eperlekvárt is volt lehetőségünk készíteni.

A termesztési időszak azonban korántsem ért véget – vannak növények, melyeknek most kezdődik a fejlődése. A júliust tartják a legmelegebb hónapnak a meteorológusok, meg talán a legkevesebb csapadék is ilyenkor hullik. A kerti munkák teendői között ezért a talaj nedvességének megőrzése az egyik kihívás – amit nem csupán locsolással tudunk megoldani.

Egyre többen használják a talajtakarásos nedvességmegőrző eljárásokat nem csak a szamóca- sorok között, de más konyhakerti növények esetében is. Ezt mulcsozásnak nevezik, és általában a kerti ápolás során levágott fűnyesedéket használják erre a célra.

Még július elején vethető bab, esetleg bokorbab, cékla, csemegekukorica, de a hónap végén is van még mit vetni, például a mintegy száznapos tenyészidejű őszi–téli retekfélék közül válogathatunk. Az egyik kedvelt változat a fehér színű Müncheni sörretek, de a gömb formájú fekete színű Erfurti retek is sok értékes és hasznos tápanyagot tartalmaz.

A csemegekukorica igen kedvelt étel, bár sokan azért nem foglalkoznak vele, mert nincs kedvük a nyári hőségben hosszan főzni a csöveket. Nos, erre semmi szükség, a csemegekukorica főzésének igen egyszerű a titka. A csöveket nem hideg, hanem forrásban lévő vízbe kell tenni, a főzési idő így mindössze tíz perc.