A 76. gólját szerző Neymar már csak egy találatra van a legendás Pelétől

Japán–Horvátország (1–1, 11-esekkel 1–3) – a találkozóról itt olvashat!

• Luka Modric első világbajnoki mérkőzését még a 2006-os tornán játszotta, éppen Japán ellen – csereként 12 percet kapott. Az aranylabdás középpályás a horvát válogatottban a mai napig 5 mérkőzést játszott ázsiai ellenféllel szemben, 3 győzelem mellett 2 döntetlen a mérlege.
• Modric 37 évével egyébként a korelnöke a horvát vb-keretének, s a horvátok kezdője a japánok ellen átlagéletkorát tekintve a legidősebb – 30 év, 8 napos átlagéletkorú – kezdőcsapat volt a 2006-os fináléban látott francia válogatott óta.
• Az egyenlítő Ivan Perisic a 10. gólját szerezte nagy tornákon – Európa-bajnokságon, és világbajnokságon. Egyetlen más horvát labdarúgónak sincs ennyi gólja nagy tornákról. A horvát szövetség korábbi elnökét, az 1998-as vb gólkirályát, Davor Sukert hagyta maga mögött Perisic.
• Ha már Perisic: a horvátok gólszerzője igazán elit társasághoz csatlakozott: Lionel Messi, Cristiano Ronaldo és Xherdan Shakiri után ő lett a negyedik labdarúgó, aki a legutóbbi három világbajnokságon gólt szerzett.
• Az 1994-es világbajnokság óta nem kellett ennyit várni az első hosszabbításra. Akkor a hetedikként rendezett Nigéria–Olaszország nyolcaddöntőig minden nyolc közé jutásért vívott meccs eldőlt a rendes játékidőben. Ezúttal az első négy egyenes kieséses mérkőzés után az ötödiken jött az első hosszabbításos és szétlövéses meccs.
• Horvátország – a mai találkozóval együtt – a legutóbbi nyolc, vb-n vagy Eb-n egyenes kieséses szakaszban vívott mérkőzésén hétszer hosszabbításra kényszerült. A még a 2008-as Eb-n kezdődő sorozat alól egyetlen kivétel van: a 2018-as világbajnoki döntő Franciaország (2–4) ellen...
• Dominik Livakovic mindössze a harmadik kapus, aki három tizenegyest is kivédett egy szétlövés során: legutóbb honfitársa, Danijel Subasic volt erre képes a 2018-as vb-n a Dánia elleni nyolcaddöntőben, míg először a portugál Ricardo mutatta be ezt a bravúrt az angolok elleni negyeddöntőben a 2006-os tornán.
• Japán mérlege európai válogatottakkal szemben a világbajnokságon 4 győzelem, 3 döntetlen, 5 vereség a mai döntetlen nélkül. A 2022-es világbajnokság előtt csak Oroszországot (2002) és Dániát (2010) győzte le az öreg kontinensről. A vb-k történetében a mostani volt a harmadik mérkőzés Japán és Horvátország között – ezzel a déli szomszédaink a legnépszerűbb ellenfelei az ázsiaiaknak, senki mással sem játszottak ennyit a tornán.
• A japánok először jutottak be két egymást követő világbajnokságon a legjobb 16 közé, ezzel megtörték a sormintát. Az oroszországi torna előtt 2010-ben és 2002-ben jutottak el a legjobb 16 közé, de a továbbjutás a nyolcba még egyszer sem sikerült nekik – most sem.
• A japánok második világbajnoki szétlövésüket is elvesztették, az elsőt a 2010-es vb-n bukták el: a Paraguay elleni 0–0 után döntöttek a tizenegyesek, és 5–3-ra nyertek a dél-amerikaiak. A világbajnokságokon a mostani szétlövés előtt a tizenegyespárbajok során összesen 276 tizenegyest végeztek el: 193 ment be, 83 nem – 1982 óta, amikor először döntötték így el a továbbjutást.
  
  Brazília–Dél-Korea (4–1) – a találkozóról itt olvashat!
• Brazília a 2014-es torna óta nem szerzett négy gólt egy világbajnoki meccsen – akkor Kamerunt győzték le 4–1-re, Neymar akkor is betalált, kétszer is. Öt gólt legutóbb egy mérkőzésen a 2002-es vb-n szerzett a selecao: a csoportkör zárásaként Costa Ricát győzte le 5–2-re. Hat és hét brazil egy meccsen egyaránt az 1950-es tornán született legutóbb, hétnél több még sosem.
• Dél-Korea az első, 1954-es vb-szereplést leszámítva – amikor a mieinktől 9–0-ra, a törököktől 7–0-ra kaptak ki –, az 1998-as vb-n a hollandoktól elszenvedett 5–0-es veresége volt a legsúlyosabb. Ráadásul az 54-es két meccs után harmadszor fordul elő az ázsiaiakkal, hogy egy félidő alatt kapnak négyet. Brazíliával viszont mindössze második alkalommal fordult elő, hogy négy gólt szerzett az első félidőben.
• Dél-Korea eddig egyszer, még 1999 márciusában győzte le Brazíliát, és ezzel máig az egyetlen ázsiai válogatott, amelynek ez sikerült. Nyilván Kimék azzal a szándékkal léptek pályára, hogy másodszor is legyőzzék a brazilokat, ám ez a terv mindössze 12 perc alatt összedőlt. Eddigre ugyanis 2–0-ra vezetett Brazília – a dél-amerikaiak vb-történelmük során soha ilyen gyorsan nem kerültek még kétgólos előnybe.
• A második gólt szerző Neymar rendkívül illusztris társaságba került: ő lett a harmadik brazil játékos, aki három különböző világbajnokságon is betalált. Ez először Pelének sikerült, a második Ronaldo volt. A nagybeteg Pelé azért még egy igen fontos mutatóban a PSG kiválósága előtt van: a játékosként az egyetlen háromszoros világbajnok 92 brazil válogatott meccsén 77 gólt szerzett, Neymar 123 mérkőzésen 76 találatnál jár.
• Thiago Silva a harmadik brazil találatnál gólpasszt adott Richarlisonnak, ezzel pedig 38 éves 74 napos korában ő lett a mérések 1966-os kezdése óta a világbajnokságon legidősebben gólpasszt jegyző játékos.
• Japán és Dél-Korea hétfői, illetve az ázsiai konföderációba tartozó ausztrálok szombati búcsújával eldőlt, hogy ezen a világbajnokságon sem lesz képviselője a földrésznek a legjobb nyolc között. Erre egyébként eddig két tornán volt példa: 1966-ban Észak-Korea, 2002-ben pedig a társházigazda Dél-Korea került a legjobb nyolc közé.
• A harmadik számú kapus Weverton pályára küldésével Brazília mind a 26 benevezett játékosát bevetette, ezzel az első olyan válogatott a világbajnokságok történetében, amelyik 26 játékost szerepeltet(ett) egy tornán.