Marokkó egy egész kontinensért, Ronaldo saját önbecsüléséért szállhat harcba

A szó legszorosabb értelmében vett célfutballt játszik a világbajnokságon Marokkó, ami eddig sikerre vezettek az észak-afrikaiakat. A csoportkörben a kanadaiak ellen jól használták ki helyzeteiket, hiszen mindkét kaput eltalált lövésükből gólt szereztek (2–1). A négy évvel ezelőtti döntős horvátok (0–0) után a bronzérmes belgák is sokkal többet birtokolták a labdát Walid Regragui csapatánál, de négy kaput eltalált lövés elég volt az üdvösséghez (2–0). Ugyanez a terv vált be a spanyolok elleni nyolcaddöntőben, ahol a 120 perc alatt 1041-et passzoltak a hispánok a marokkói 323-mal szemben, de csak egyetlen kaput eltalált lövése volt Luis Enrique együttesének. Az afrikaiak belső védője, Romain Szaisz hét blokkolt lövéssel és 15 tisztázással zárta a párharcot, a tizenegyespárbajban pedig Jasszin Bubu két büntetőt is hárított.

Az „Atlasz oroszlánjai” maradt az egyetlen afrikai csapat a világbajnokságon, így nem meglepő, hogy az egész kontinens mellettük áll, ahogy 2010-ben tette ezt Ghána esetében is. Kulcskérdés, hogy taktikáját továbbra is képes lesz-e véghez vinni, amit eddig a tornán nyújtott a válogatott. A marokkóiak négy találkozón mindössze egy gólt kaptak, de most az egyik leggólerősebb Portugáliával találják szembe magukat.

Az európai gárda körül arról kellene szólnia a híreknek, hogy a nyolcaddöntőben a svájciakat lefocizva 1966 és 2006 után ismét bejutott a legjobb nyolc közé a világbajnokságon. Ehhez képest mindenhol Fernando Santos váratlan húzásáról beszélnek, amiért nem nevezte a kezdőbe Cristiano Ronaldót. A 37 éves játékos tizennégy év után (!) kezdett kispadon nagy tornán, s nem biztos, hogy a negyeddöntőben ez változni fog. Merthogy először a kezdőcsapata nevezett Goncalo Ramos rögtön mesterhármassal vétette észre magát a 6–1-es kiütéssel végződő találkozón.

A portugálok – a nyolcaddöntőig bezárólag – az angolokkal holtversenyben a leggólerősebb válogatott a világbajnokságon, a csoportkört hat találattal zárták (Ghána 3–2, Uruguay 2–0, Dél-Korea 1–2), amit az egyenes kieséses szakaszban megdupláztak. A tizenkét gólhoz 52 kísérletre és 21 kaput eltalált lövésre volt szükség, ami kifejezetten jó mutatónak számít. Az egyik fontos láncszeme a csapatnak Bruno Fernandes, aki öt találatból vette ki a részét (2 gól, 3 assziszt), ennél csak Mbappé (5, 2) és Messi (4, 2) aktívabb.

Mindkét kapitánynak főhet a feje a kezdőtizenegy összeállításánál. Fernando Santos legnagyobb dilemmája, hogy mit kezdjen Ronaldóval, akit a portugál szurkolók 70 százaléka (!) a csoportkör után kikövetelt a csapatból, míg Ruben Dias a hírek szerint kisebb sérüléssel küzd. A korábban megsérült Danilo Pereira és Nuno Mendes már elhagyta Katart. A marokkóiaknál a nyolcaddöntőt nem teljesen egészségesen vállaló Asraf Hakimi még mindig nincs százszázalékos állapotban, míg Najef Agerdet a combját fájlalva cserélték le a spanyolok ellen.

A csapatok korábbi két találkozója is a világbajnokságokhoz kapcsolódik. Az afrikaiak 3–1-re nyertek az 1986-os mexikói utolsó csoportmérkőzésen, amivel először – és mostanáig utoljára – jutottak az egyenes kieséses szakaszba. Portugáliának négy évvel ezelőtt sikerült visszavágniuk azért a fájó vereségért, az oroszországi tornán Ronaldo találatával 1–0-ra nyertek az európaiak szintén a csoportkörben.

Várható kezdőcsapatok
Marokkó–Portugália
Doha, al-Thumama Stadion. Vezeti: Facundo Tello (argentin)
Marokkó: Bunu – Hakimi, Szaissz, el-Jamik, Mazraoui – S. Amrabat, Unahi, Sz. Amallah – Zijes, en-Nesziri, Bofal
Portugália: D. Costa – Dalot, R. Dias, Pepe, Guerreiro – W. Carvalho, Otavio, B. Silva – B. Fernandes, G. Ramos, Joao Felix