Bűn a tarlót magára hagyni

Pár évvel ezelőtt nem volt ritka látvány, hogy aratás után a gazdák felgyújtották a tarlót, hogy így könnyebb legyen a talaj szántása. Ma már ez a tevékenység büntetendő, hiszen szennyezi a környezetet és tönkreteszi a talajt.

Az elmúlt évek szerényebb terményárai, az értékesítési nehézségek, a támogatások kifizetésének késedelme, az intervenciós felvásárlás csúszása érthető módon befolyásolták a termelők gazdálkodási körülményeit. A szorító gazdasági viszonyok között viszont minden területen nagy hangsúlyt kapnak a költségtakarékos megoldások.

A helyesen végzett, a talaj szervesanyag-visszapótlására és szerkezetjavítására irányuló zöldtrágyázás e szempontnak is nagyon megfelel.

- Az aratás után a talajon maradt szalmát vétek nem hasznosan felhasználni, hiszen tele van foszforral, káliummal, szerves anyaggal - mondta Csike Szabolcs fiatal agrármérnök, gazdálkodó.

-  A betakarítást követően elsőként a tarlóhántást végezzük el. Pár centis laza réteget képezhetünk ekével, tárcsával, speciális kombinátorral, kinek mije van.

Így ez a réteg nappal felmelegszik, éjjel lehűl és emiatt a talajfelszínen pára keletkezik. Nagyon sok jó készítmény van, mely talajbaktériumot tartalmaz. Ezeket a talajra ki lehet juttatni, mert segítik a szalma lebomlását, így a humuszképződés felgyorsul. A jól előkészített tarlókezeléssel hektáronként akár 8-10 ezer forint ért

ékű műtrágyát is meg lehet spórolni. A legnagyobb bűn, amit egy termelő tehet, ha aratás után magára hagyja a tarlót - tette hozzá a fiatal Tamási környékén gazdálkodó szakember.

Kovács István bátaszéki gazdálkodó még azt is hozzátette, aki a tarlót elégeti az a jövőjét füstöli el.

– A vegyszeres gyomirtást akkor választják a termelők, ha magról kelő vagy mélyen gyökerező gyomokkal van a tele a terület, például acattal vagy fenyércirokkal, mondta Kovács István. Ezektől a gyomoktól aratás után lehet megszabadulni. A művelés költsége ebben az esetben hektáronként tízezer forint, plusz a gázolajköltség.

A másik megoldás a talajművelés, vagy más néven tárcsás tarlóhántás. Ez ideális megoldás, hiszen a szalma, mint szerves anyag visszakerül a talajba és ezzel pótoljuk a humuszt. Egyszerű és gyors technológia, a tárcsa után egy hengert is szoktunk kötni, így óvjuk a talajt a kiszáradástól. Ennek a költségét úgy szoktuk kiszámolni, hogy annyi liter gázolajat használ fel a traktor, ahány centi mélyen tárcsázunk.

Egy tíz centis tárcsázásnál, hektáronként 10 liter gázolaj fogy, ennek költsége könnyen kiszámítható. Ezzel azonban még nem oldottuk meg a parlagfű elleni védekezést, hiszen legalább háromszor kell tárcsázni a tarlót mire eljön az őszi mélyszántás ideje.

Éveken keresztül divat volt a tarlóégetés. Tavaly 24 esetben riasztották a tűzoltókat a megyénkben tarló- illetve szalmatűz miatt, a megyei katasztrófavédelmi igazgatóság adatai szerint. A tűz keletkezhet véletlenül, egy autóból kihajított égő cigarettacsikk is okozhatja, de még ma is vannak termelők, akik tarlókezelés gyanánt felégetik a területet. A szándékosságot nehéz bizonyítani.