Jó évük volt – több mélypont után – 2019-ben a sertéstartóknak, ez az időszak a múlt év márciusáig tartott. Ez idő alatt a felvásárlási ár megközelítette, helyenként meg is haladta a kilónkénti ötszázötven forintot élősúlyban. Tavaly márciustól azonban folyamatosan csökkent az ár, amit még a veszélyhelyzettel lehetett magyarázni, hiszen bezártak az éttermek, a menzák, a szállodák, így jelentősen csökkent a fogyasztás húsból is. A helyzet azonban nem javult nyáron sem, amikor átmenetileg kinyitottak az éttermek, szállodák, úgy tűnt, beindul a turizmus is.
A koronavírus második hullámával egy időben a sertés felvásárlási ára elérte a mélypontot, jelenleg 360 forintot ad érte a feldolgozó, de sok helyen még nyomott áron sem viszik el az állatokat. Éppen emiatt érthetetlen, hogy az üzletekben nem hogy nem csökken, inkább emelkedik a hús ára, kivéve az időszakos akciókat.
Ahogy elkezdett emelkedni az élő sertés ára, még 2019 nyarán, az üzletekben egyből megdrágult a hús. Igaz, akkor még egy kiló combért, karajért 1300 forintot kértek, ma 1600–1700 forintba kerül ugyanez. Annak ellenére, hogy tavaly március vége óta egyre olcsóbban veszik át az élő sertést.
A faddi székhelyű Dunahyb Kft. állatorvosa, ügyvezető igazgatója, dr. Reibling József kérdésünkre elmondta, a nagyobb gond az, hogy nem is viszik a disznót. Így a 110–130 kiló közötti állatok – a feldolgozóknak ez az ideális súly – idővel 150–160 kilóra híznak, ami már nem kelendő. Közben a felvásárlási árak is folyamatosan lefelé csúsznak. Dr. Reibling József elmondta, az utolsó szállítás átlagára kilónként 360 forintra jött ki. A szabadpiacon és a környékbeli kisebb vágóhidaknál pedig még ennél is kevesebbet fizetnek egy kiló élősertésért.
Az okok között első helyen szerepel – a járvány okozta visszaesés mellett – hogy a németországi sertéspestis miatt „ beragadt” egy jelentős mennyiség sertésből az uniós piacon, vagyis amit eddig a német gazdák a Távol-Keletre, Japánba szállítottak, az otthon maradt, és ebből sok jut a magyar piacra is. A magyar állattartóknak így még kisebb szelet jut a hazai boltokban. Az viszont Reibling József szerint sem érthető, ha ekkora a túlkínálat, miért nem akcióznak a boltok.
– Nem maradt más, túl kell élni ezt az évet, amit az is nehezít, hogy a szója, a gabona és más takarmány ára ötven százalékkal lett drágább tavalyhoz képest. Vagyis egyrészt jelentősen csökkent a sertés felvásárlási ára, és ehhez jön még egy újabb csapás, az alapanyagok, – a premixekhez szükséges vitaminok és aminosavak – a bérek drágulása. Nem tudunk mit tenni, le kell nyelni ezt. Aki az elmúlt hónapokban, amikor ötszáz forint felett volt az élő sertés, tudott tartalékot képezni, az most könnyebb helyzetben van – tette hozzá az ügyvezető. – Abban bízunk, tavasszal a járvány is enyhül, újra nyitnak az éttermek és a német piac is rendeződik, hiszen azt hallani, hogy az ottani gazdák sorra vágják le a kocákat, megszüntetve így a túlkínálatot.
A malacok sem kelendők jelenleg
Nagyon sokáig malacokra volt még kereslet akkor is, amikor már az élő sertés ára csökkent. Most ezen a területen is nagy a változás. Lengyel Lórándnak és családjának Németkéren van telepe, mint mondta, a malacok ára is csökkent, míg a csúcsidőben 85 eurót (30 ezer forint körül) adtak egy 25 kilós állatért, addig most ugyanez 22 eurót (8 ezer forint) ér. Lengyel Lóránd is úgy tudja, a német piac hatása mindez.
A feldolgozók, állattartók azt kérdezgetik egymástól, meddig maradhat ez a helyzet? Talán, ha ismét beindul a koronavírus-járvány lecsengése után a Távol-keleti piac, akkor a sertésekből felhalmozódó felesleg is megcsappan. Most a hazai fogyasztás is jelentősen visszaesett, nemcsak a családok vásárolnak kevesebb húst, hanem az éttermek, szállodák is bezártak, elmaradtak a közétkeztetések.
Borítóképünk archív felvétel és illusztráció!
