2024.10.28. 06:30
Tudja, mennyire vad a vadgesztenye, és mitől szelíd a másik?
Nem nehéz a két fajta gesztenyét összekeverni, mivel első ránézésre sok a hasonlóság köztük. Azonban szinte mindenben különböznek...
Forrás: Shutterstock
Fotó: Vlada Antic
Idén a vadgesztenye korábban kezdett el hullani a fákról, és a szelídgesztenyét is októberben kezdik el sok helyen árusítani. De miért nem lehet megenni a vadat, és mitől jó egy szelíd? Mutatjuk, hogy mi a különbség a két gesztenye között.
A vadgesztenye
A vadgesztenye a görög szigetvilágban őshonos és török közvetítéssel terjedt el Európában. Akár 30-35 méter magasra is megnőhet. Jól bírja a szárazságot, valamint a városi, szennyezettebb levegőt is. Virága tavasszal nyílik, ősszel a lombozata megsárgul, majd barna színű lesz, a termése is ekkor érik be. A gesztenyeszemek kiválóan alkalmasak játékra, dekorációra vagy kreatív ötletek megvalósítására.
A vadgesztenyét a 19. században festékként vagy tisztítószerként használták, napjainkban pedig a gyógyszeripar használja fel óriási mennyiségben a virágát, a kérgét és a levelét. A magban lévő eszcin jótékony hatással van az erekre, különösen a vénákra, éppen ezért gyakran alkalmazzák visszérbántalmak, lábszárfekély és vérkeringési zavarok esetén.
De akkor miért nem ehető a vadgesztenye?
Mivel nem a gesztenyefélék családjába, hanem a szappanfafélék családjába tartozik (bokrétafának és lógesztenyefának is hívnak), nem alkalmas a fogyasztásra. A termése mérgező! Lenyelve hányingert, hányást okoz, és főleg a gyerekekre és a kutyákra veszélyes. A növény leveléből, kérgéből se készítsünk semmit!
A szelíd névrokon
A szelídgesztenye a vadnál jóval magasabbra, akár 50 méteresre is megnőhet, igaz, évszázadok alatt. A fa akár 1000 évig is elélhet. 15-20 évesen terem először, a termése, amit a vadgesztenyéhez hasonlóan egy szúrós burok véd, a levélből alakul ki és ehető, sőt, a keményítőtartalma miatt tápláló is.
Rengeteg ásványi anyag található benne, többek között kálium, magnézium, foszfor és réz is. A gyümölcs vitaminokban (B1, B2, B6, C és E) is gazdag, ezért a gyógyászatban is használják, többek között érrendszeri betegségeket kezelne vele, de a csontritkulást is segít megelőzni.
A szelídgesztenyefa jellemzően Magyarországon a Duna-kanyarban Nagymaros körzetében, a Nyugat-Dunántúlon Zala, Vas és Somogy megyében, valamint Pécs környékén fordul elő.
Szembetűnő különbségek
A szelídgesztenyét a vad és ehetetlen társától a burka (kupacsa ) alapján lehet a legkönnyebben megkülönböztetni: a szelídgesztenyéé sokkal sűrűbb tüskéjű és világoszöld színű. A másik nagy segítség a növények virága: a szelídgesztenyefa nyáron hozza barkás virágait, a vadgesztenye pedig tavasszal.
Ilyen a jó szelídgesztenye
A boltokban, piacokon ne a hálós kiszerelést, hanem a súlyra vehetőt keressük. Egyesével nyomkodjuk meg a terméseket és a keményeket válasszuk ki.
Amelyiknek a héját be tudjuk nyomni, valószínűleg már penészes belül. Az ideális szelídgesztenye fényes felületű, nem kotyog, ha megrázzuk, a felülete sima, barna és olajos tapintású, nincs rajta apró, kártevő vájta lyuk vagy repedés.
Szagoljuk is meg: állott, dohos szagú termékért ne fizessünk. Felhasználásig tartsuk hűvös helyen, de soha ne műanyag zacskóban – javasolja cikkében a Ripost.
Bulvár-celeb
- Megható dolgot árult el volt felesége Forgács Gáborról
- Szálló por: több helyen is veszélyessé vált a levegő Magyarországon
- Mérföldkő: megváltozott Gyenesei Leila neve
- Ezek Magyarország legszebb kertjei
- Lefoglalt egy spanyolországi utazást? Ezt kell tudnia az árvizekről (videó)