A készpénzállomány bővülése is növelte a háztartások pénzügyi vagyonát

A lakosság továbbra is kiugró dinamikával, 318 milliárd forintért vásárolt hosszú lejáratú állampapírt, míg 112 milliárddal csökkentette a rövid lejáratú kötvényállományát.

A háztartások pénzügyi vagyonának növekedésében szerepet játszott, hogy a készpénzállomány 104 milliárd forinttal nőtt, ezen felül 222 milliárd forinttal a látra szóló betétek állománya és 30 milliárddal a lekötött betéteké – így kommentálta Horváth András, a Takarékbank vezető elemzője az Magyar Nemzeti Bank (MNB) által közzétett harmadik negyedéves adatait.

Az MNB a héten jelentette, hogy

a háztartások nettó pénzügyi megtakarításai 432 milliárd forinttal, a GDP arányában 3,5 százalékkal nőttek a harmadik negyedévben.

Horváth András kommentárjában megjegyezte: a lakosság továbbra is kiugró dinamikával, 318 milliárd forintért vásárolt hosszú lejáratú állampapírt, míg 112 milliárddal csökkentette a rövid lejáratú kötvényállományát. Az MNB adatai szerint a lakosság csaknem 64 ezer milliárd forint bruttó pénzügyi vagyonának 11,5 százaléka, 7347 milliárd forint hosszú lejáratú állampapírokban fekszik, további 2,1 százalék rövid lejáratúban, 8,4 százaléka készpénzben, 18 százaléka, 11 487 milliárd forint bankbetétekben.

Európai összehasonlításban a magyar háztartások pozitív képet mutatnak a kötelezettségekkel csökkentett pénzügyi vagyont vizsgálva

- hívta fel a figyelmet az elemző. A legfrissebb rendelkezésre álló, 2018-as Eurostat adatok alapján a magyar háztartások nettó pénzügyi vagyona az évi GDP 109,5 százalékán állt. Ez az arány a horvát háztartások esetében 88 százalék, Szlovéniában 86 százalék, Csehországban 81 százalék, Szlovákiában 49 százalék. Az osztrák szint 128 százalék, a német pedig 131 százalék, miközben Európában az élen az olaszok (186 százalékkal), a svédek (196 százalékkal) és a hollandok (214 százalékkal) járnak.

Az elemző kiemelte: az alapvető trend változatlan a háztartások vagyonszerkezetét tekintve, viszont a növekedés dinamikája érezhetően lassult a harmadik negyedévben a korábbi időszakokhoz képest. Az adatok alakulásában szerinte szerepet játszottak a vírushoz kapcsolódó állami kompenzációs programok kifizetései is.

A 6000 milliárdot közelítő készpénzállomány növekedésének megállításában továbbra sem sikerül előrelépni, a lakosság jelentős része ragaszkodik ehhez a jelentős nemzetgazdasági költséggel járó megtakarítási formához – mutatott rá Horváth András.