Növekedés és egyensúly

2020.12.15. 17:52

Matolcsy György: nagy változásokat kell végrehajtani

A jelenlegi krízis három területen jelentkezik: egy egészségügyi, egy lelki és egy gazdasági válság hármasát éljük át.

A Monetáris Tanács december 15-i ülését követően Matolcsy György, a jegybank elnöke, valamint Kandrács Csaba, Virág Barnabás és Patai Mihály, a jegybank alelnökei online sajtótájékoztatót tartottak. Egyrészt beszámoltak a kamatdöntésről, miszerint az MNB Monetáris Tanácsa változatlanul hagyta a kamatkondíciókat, másrészt értékelték az év pénzügyi és közgazdasági folyamatait írja a Magyar Nemzet.

Matolcsy György elmondta, hogy az elmúlt száz év ötödik legnagyobb gazdasági visszaesését éljük át, ez egy fekete év. Az ilyen évek általában háborúkhoz, forradalomhoz, a rendszerváltáshoz, világválságokhoz kötődtek, ez pedig most egy pandémiához, soha nem látott módon. A legnagyobb visszaesés tíz százalék fölötti mértékben 1991-ben volt, majd 1940-ben hét százalék, 2009-ben és 1990-ben 6,7 százalék, most pedig 6,5 százalék. A mostaninál kisebb, de megemlítendő 1931 és 1956 a 4,5 százalék körüli mértékkel.

A jelenlegi krízis három területen jelentkezik: egy egészségügyi válság, egy lelki válság és egy gazdasági válság hármasát éljük most át. Miután a járvány az egész világot érinti, érdemes összehasonlítani a gazdasági helyzetünket más európai gazdaságokkal.

A járvány előtt, 2010 és 2019 között a gazdaság gyorsan zárkózott fel az EU átlagához, miközben minden makrogazdasági mutató jó volt, a gazdaság kiemelkedően teljesített. Nálunk jobb eredményt csak Románia, Észtország és Lengyelország tudott elérni ebben az időszakban.

A mostani visszaesésünk az eurózónához képest viszonylag kisebb, viszont az eurózónán kívüli országok közül nálunk kisebb visszaeséssel úszta meg Lengyelország, Románia, Szlovénia és a balti államok, általában azok az államok, amelyek korábban is jobban teljesítettek. A legjobb adatot, 2,5 százalékos visszaesést Lettország tudja felmutatni.

Az MNB Monetáris Tanácsa kedden megerősítette azokat a programokat, amelyek megakadályozzák, hogy kialakuljon egy pénzügyi válság. Az év folyamán egy pillanatra sem ingott meg pénzügyi rendszerünk, végig stabil maradt. Az MNB 5800 milliárd forinttal több programban tartotta fenn a gazdaságot. A többi között ide tartozik a Növekedési hitelprogram, a Növekedési kötvényprogram, a jegybanki állampapír-vásárlások, jelzáloglevél-vásárlások, valamint a jegybanki osztalék kifizetése. Mindez együttesen a GDP több mint tíz százalékát jelenti. A jegybank így az unióban kiemelkedő módon támogatta a gazdaság, a kormány és a családok lehetőségeit, mégpedig úgy, hogy a jegybanki mérleget 24-ről negyven százalék fölé emelték. Ezt csak úgy lehetett megvalósítani, hogy 2013-tól konszolidálták a jegybanki mérleget.

Matolcsy György hangsúlyozta, hogy a jövőben más iránya lehet a gazdaságpolitikának, mint 2013 és 2019 között, szükséges nagy változásokat kell végrehajtani például a lakáspolitika, a nyugdíjrendszer vagy az egészségügy területén: ezek strukturális reformok.

Kell egy nagy makrogazdasági terv, emellett egy fejlesztési terv és egy versenyképességi terv a következő időszakra. Fontos a növekedés helyreállítása, ugyanakkor rendkívül fontos az egyensúly is. Ez 2022-ig nem áll helyre, utána azonban szigorúan ezt kell tenni, mivel a túlzott adósságból később csak baj van – magyarázta.

Virág Barnabás alelnök beszámolt az inflációs adatokról: ez idén 3,4 százalék, így már negyedik éve alakul a jegybanki toleranciasávon belül. Év közben volt egy megugrás, ez azonban a járványhoz kötődő egyszeri hatás volt. Előretekintve: az infláció változékonysága fennmaradhat egy darabig, a bázishatások inflációemelést okoznak (dohánytermékek adója), ugyanakkor megjelennek a dezinflációs hatások is az eurózóna felől. Jövőre 3,5 százalékos inflációra számít az MNB, 2022-től kezdve három százalék lehet a mérték. A következő években nagyjából négy százalék körüli gazdasági növekedési ütemmel lehet kalkulálni.

Ezek is érdekelhetik