2021.07.15. 07:00
Itt a bejelentés: újabb adócsökkentés a láthatáron
Béremelés fejében újra adócsökkentést ajánl a kormány a vállalkozásoknak. A pénzügyminiszter elmondta: már megkezdték az egyeztetés előkészítését a szociális partnerekkel. Varga Mihály közlése szerint a kormány olyan megállapodást szeretne, amely legalább 2024-ig elrendezi a minimálbér-emelés és az adócsökkentés kérdését.
Budapest, 2021. június 17. Varga Mihály pénzügyminiszter sajtótájékoztatót tart a Pénzügyminisztériumban Magyarország idei helyezésérõl az IMD globális versenyképességi rangsorában 2021. június 17-én. Öt helyet lépett elõre Magyarország az IMD svájci üzleti iskola Versenyképességi Központja (IMD World Competitiveness Center) által kiadott versenyképességi rangsorban. Az IMD versenyképességi évkönyv 63 országot felsoroló rangsorában Magyarország így a 42. MTI/Máthé Zoltán
Forrás: MTI
Fotó: Máthé Zoltán
Folytatódnak az adócsökkentések, mérséklődni fog a munkára rakódó közteher – nyilatkozta a Magyar Nemzetnek a pénzügyminiszter.
Varga Mihály ugyanakkor hozzátette: a kormánynak az a terve, hogy az adócsökkentést összekösse a minimálbér emelésével.
„Megfelelő forgatókönyvre van szükség az adók csökkentéséhez és a minimálbér növeléséhez is” – jelentette ki a tárcavezető, majd ismertette, milyen menetrend képzelhető el ebben az ügyben.
„A kormány ismét többéves bérmegállapodást szeretne kötni a munkaadók és a munkavállalók képviselőivel, az egyezség előkészítése már meg is kezdődött”
– fogalmazott Varga Mihály. Mint mondta, olyan megállapodást szeretne a kabinet, amely legalább 2024-ig rendezné, hogy évenként milyen mértékben emelkedjen a minimálbér, s ezzel párhuzamosan milyen nagyságrendben csökkenjen a munkát terhelő adó, elsősorban a munkaadók által fizetendő szociális hozzájárulási adó (szocho).
Adatok és számok
A miniszter nyilatkozata kapcsán érdemes felidézni, hogy egyszer már kötött többéves bérmegállapodást a kormány a szociális partnerekkel, az egyezség hosszabb időre megszabta az adócsökkentés és a béremelkedés menetét. A 2016 végén született megállapodásban az állam azt vállalta, hogy ütemesen csökkenti a szociális hozzájárulási adót, ha a vállalkozói szféra évről évre jelentősen megemeli az alkalmazottak juttatását. A szocho 2016-ban 27 százalék volt, a mérték több lépcsőben csökkent, jelenleg 15,5 százalék. Jövőre 15 százalékra csökken az adó, és megszűnik a másfél százalékos szakképzési hozzájárulás is. Érdemes megemlíteni azt is, miként alakult eközben a bruttó átlagbér. A Központi Statisztikai Hivatal 2017 januárjában 258 ezer forintos átlagos keresetet rögzített, az összeg egy év múlva 323 ezer forintra nőtt, 2019 elején már bruttó 360 ezer forint volt a juttatás, majd a 2020-as 390 ezer forintos summa az idei januárra 424 ezer forintra szökött.
Történelmi jelentőség
Az elmúlt évtized adóügyi fejleményei közül kettőt kell kiemelni – nyilatkozta a közelmúltban a Magyar Nemzetnek Honyek Péter. A PwC Magyarország adótanácsadási üzletágának igazgatója szerint az egyik az egykulcsos személyi jövedelemadózás kialakítása volt, a másik pedig a munkáltatói terhek, a szocho csökkentése. Utóbbi kapcsán a szakember azt a megállapodást emelte ki, amelyet a kormány 2016-ban kötött a munkáltatók és a munkaadók képviselőivel. Honyek Péter úgy vélte: az egyezség és az annak mentén véghezvitt céges adócsökkentés a munkahelyek számának jelentős emelkedésében is szerepet játszott, de legfontosabb hatását a kereseteknél fejtette ki. Az igazgató szerint a bérmegállapodás volt az igazi katalizátora a magyar bérek gyors, eddig sosem tapasztalt növekedésének.
Borítókép: Varga Mihály
Ország-világ
- Orbán Balázs: tanuláskutató intézet alakult az MCC-ben
- Már huszonkétezer kamasz oltását kérték a szülők
- Áder János: az egyházak társadalmi jelenléte a járvány idején is eleven maradt
- Völner Pál mentelmi jogának felfüggesztését indítványozta a legfőbb ügyész
- V4-Franciaország csúcstalálkozót tartanak Budapesten