Monetáris politika

2021.12.21. 07:00

Matolcsy György: mit ér a jegybank, ha magyar?

Az önálló nemzeti jegybank nem csupán konjunktúrában ad több és jobb lehetőséget a sikerhez, hanem egy válság kezelésében is.

Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke legfrissebb írása a Magyar Nemzet oldalán jelent meg.

A Covid-19 járvány sikeres magyarországi kezelése lényegében három alapra épült: a korábbi évtized eredményeire, az egészségügyi és gazdasági válság kezelésére hozott határozott kormányzati intézkedésekre és az MNB pénzügyi forrásainak célzott mozgósítására. A sikeres magyar válságkezelés egyben újabb bizonyítéka annak, hogy a sikerhez szuverén kormányra és önálló jegybankra van szükség.

A válság előtt az MNB európai összevetésben is kimagaslóan teljesített az árstabilitás biztosítása terén. A 2017 januárja és 2020 decembere közötti 48 hónapból 44 alkalommal az infláció a 3 százalékos cél körüli toleranciasávban mozgott, miközben az időszak átlagos inflációja éppen 3 százalék volt. Ezzel az inflációs célkövetés két évtizedes hazai történetében először, míg európai összevetésben egyedüliként teljesült az inflációs cél tartós elérése.

A válságkezelés valójában hitel-alapú volt, mert a költségvetés, a vállalkozások (különösen a kkv szektor) és a családok egyaránt éltek a kölcsönökből fedezhető válságkezelés lehetőségeivel. Szemben az 1920 utáni évszázad összes válságával – amikor vagy a pénz területéről indult a krízis, vagy végül a pénzügyi rendszer is válságba került – 

2020-2021-ben a magyar pénzügyi rendszer egyetlen pillanatban sem ingott meg és folyamatosan biztosította a válságkezelés pénzügyi forrásait.

A tanulságok fontosak, mert még csak az évtized elején járunk és jöhetnek még újabb válságok. Érdemes ezért felidézni a 2013-tól végrehajtott jegybanki fordulat legfontosabb lépéseit, hogy világosan érzékeljük az önálló nemzeti jegybank jelentőségét. Erre azért is szükség van, mert hozzánk hasonlóan sikeres válságkezelést vittek végbe azok az uniós országok, ahol önálló jegybank működik, miközben az eurózóna tagjainak jelentős részénél aligha lehet eredményes válságkezelésről beszélni.

Bizonyítást nyert, hogy az önálló nemzeti jegybank nem csupán konjunktúrában ad több és jobb lehetőséget a sikerhez, hanem egy válság kezelésében is. Ennek oka, hogy egy nemzeti jegybank képes az adott válság sajátosságait célzott eszközökkel kezelni, amire egy általános eszközöket használó központi bank, így az Európai Központi Bank, nem képes. Igaz, a fenti állítás csak akkor érvényes, ha a független jegybank „nemzeti szívvel és aggyal” hoz önálló döntéseket.

Nézzük a magyar nemzeti jegybank legfontosabb célzott és eredményes lépéseit a 2013-2021 közötti időszakban:

1. A jegybank nyereségessé tétele 2013-ban

2012-ben az MNB régi vezetése hibás számítást adott át az EU-nak, amelyben 2013-ra 203 milliárd forint veszteséget irányzott elő a jegybank mérlegében. Ez – a veszteségtérítési kötelezettség miatt – a költségvetés 3 százalék feletti hiányát vetítette előre. Ha mindez csakugyan így történik, maradtunk volna a túlzott deficiteljárásban, ami állandó fenyegetést jelentett volna az ország pénzügyi stabilitására nézve. A veszteséget az MNB új vezetése a 2013 tavaszától hozott intézkedésekkel nyereségbe fordította át, ami lehetővé tette 2013 júniusában a túlzott deficiteljárás megszüntetését Magyarországgal szemben.

2. A hitelkiszáradás felszámolása

2009 és 2012 között kiszáradt a magyar hitelpiac, évente 5-10 százalékkal csökkent a kkv szektor hitelállománya. Ha ez a helyzet fennmarad, akkor nincs növekedési és felzárkózási fordulat, nem tartható fenn a foglalkoztatás bővülése és nem lett volna megnyerhető az évtized. Ezt fordította meg a Növekedési Hitelprogram 2013 közepétől, megteremtve a későbbi kétszámjegyű hitelbővülés alapjait.

3. Alacsony kamatkörnyezet kialakítása

Az MNB három kamatcsökkentési ciklussal infláció alatti kamatkörnyezetet alakított ki. A mérsékelt, de kiszámítható negatív jegybanki reálkamat (inflációnál kisebb alapkamat) ösztönözte az üzleti szektort és a családokat a beruházásokra. Ez a döntő oka annak, hogy az évtized második felében már 25 százalék feletti beruházási ráta alakult ki Magyarországon, ami a jövőben is a fenntartható felzárkózás egyik feltétele.

4. Banki források pénzpiacra terelése

A jegybank mérlegéből egy célzott programmal (Önfinanszírozási program) kivezettük a bankrendszer befektetéseit és azokat áttereltük a pénzpiacra. Ennek hatására javult a költségvetés finanszírozási helyzete, csökkentek a bankközi kamatlábak és bővült a hitelállomány.

5. A jegybank lépései nagyságrendileg javították a költségvetés helyzetét

A 2013 és 2021 közötti időszak jegybanki döntései három szálon keresztül jelentősen javították a magyar költségvetés helyzetét. Az alacsony kamatkörnyezet mérsékelte a költségvetés kamatkiadását, aminek köszönhetően a teljes megtakarítás 2021 végéig 5800 milliárd forint lesz. A jegybank hitelezést ösztönző lépései az elmúlt 9 évben összesen 30 ezer milliárd forinttal bővítették a GDP-t, ami – a költségvetésbe befizetett adók révén – a költségvetés számára 11 ezer milliárd forint többletbevételt hozott. A harmadik talán a legfontosabb: a pénzügyi rendszer többlet likviditása miatt biztonságossá vált a költségvetési hiány hazai forrásokból való finanszírozása.

6. A svájci frank hitelek jól időzített forintra váltása

2014 őszén éles vita alakult ki az MNB és a Pénzügyminisztérium között a svájci frank alapú hitelek forintra váltásának időzítéséről. A pénzügyi tárca ezt 2015 tavaszára halasztotta volna, az MNB az előrehozott, 2014 őszi forintosítás mellett állt ki. A helyes döntést végül a Miniszterelnök hozta meg. A 9 milliárd euró értékű, lehető legjobbkor végrehajtott forintosítás megelőzte a svájci frank téli erősödését, ami a 2015. január 15-ei árfolyamrögzítéshez (1,2 euró/frank árfolyam) vezetett. Ha tavaszra halasztottuk volna a döntést, akkor mintegy 70 százalékkal emelkedett volna meg az adósok (az 1,2 millió szerződés mögött álló közel 2,5 millió állampolgár) fizetési kötelezettsége, ennek minden pénzügyi és politikai kockázatával.

7. A hitel-alapú válságkezelés jegybanki finanszírozása

2020-2021 között a nemzeti jegybank mintegy 11 ezer milliárd forinttal járult hozzá a magyar válságkezeléshez. A GDP-arányos jegybankmérleg 26 százalékról 49 százalékra nőtt, de volt mozgástér, mert a korábbi 7 évben 40 százalékról csökkent majdnem a felére. Az elmúlt két évben a nemzeti jegybank lépéseinek többsége olyan célzott válságkezelési intézkedés volt, amelyeket a nemzeti kormány egyedül nem lett volna képes meghozni. Kiemelten ilyenek a hitelmoratórium kidolgozása, az NHP Hajrá hitelprogram, a nagyvállalati hitelek fedezetként történő befogadása, a bankrendszer pénzügyi helyzetét erősítő és a hitelezést segítő felügyeleti lépések, továbbá a Növekedési Kötvényprogram.

A független, de a kormányzattal és a bankrendszerrel stratégiai szövetségben működő magyar nemzeti jegybank a 2013-2019 között konjunktúrában, majd a 2020-2021 közötti válságban és válságkezelésben megmutatta, hogy 

mit ér, ha egy jegybank független és önálló, de nemzeti szívvel és aggyal hozza meg döntéseit.

P.S.

„Nincs varázspirula. Ha szárnyalni akarsz, minden erődet fordítsd a szenvedélyedre! Hallgass a szívedre és sikeres leszel!” – Oprah Winfrey

A Magyar Nemzeti Bank elnökének összes írása ITT olvasható.

Borítókép: Matolcsy György az Országgyűlés plenáris ülésén 2021. december 1-jén / MTI / Koszticsák Szilárd

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a teol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a teol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában