Infografikával

2022.05.23. 12:50

Az euró nem tudja megvédeni a magyar gazdaságot

Van összefüggés az inflációs és a GDP-adatokban, hiszen a belső kereslet és fogyasztás mindkettőt befolyásolta. A VG által megkérdezett elemző rámutatott, a többi uniós ország jelentős pénzromlása a gyenge forinttal együtt a magyar mutatót is felfelé húzhatja.

– Bár a növekvő inflációban kétségkívül szerepe van a magas keresletnek, ami a GDP-t is felfelé húzza, mégis inkább a kínálati oldalból, azaz a szakadozó ellátási láncokból és a termelési tényezők drágulásából fakad az áremelkedés

– jelentette ki a Világgazdaság megkeresésére Regős Gábor, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. makrogazdasági üzletágának vezetője. A szakembert azzal kapcsolatban kerestük meg, hogy az Európai Unió legtöbb országa a múlt héten közzétette az első negyedéves GDP-, illetve az áprilisi inflációs adatot. A kettő között pedig lehet összefüggést találni, hiszen a kiváló, 8 százalékos magyar GDP-bővülésben az elemzők szerint nagy szerepe volt a belső fogyasztásnak, a kereslet viszont a másik oldalról az inflációt is növeli.

A magyar áremelkedés áprilisban a Központi Statisztikai Hivatal szerint 9,5, az Eurostat adatai alapján 9,6 százalékot ért el, 

és Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszterjelölt a parlament gazdasági bizottsága előtti meghallgatásán úgy fogalmazott, a négy árstop körülbelül 6 százalékponttal hozta lejjebb a mutatót. A 9,6 százalék egyébként a tizedik az Európai Unió rangsorában, tehát a középmezőnyhöz tartozik a magyar adat. A listát Észtország vezeti – más megközelítés szerint a rangsorban utolsó – 19,1 százalékkal, Litvánia 16,6-en áll,

összességében pedig a 27 országból kilencnél mértek 10 százalék feletti mutatót. 

Összehasonlításul: egy évvel ezelőtt 5,5 százalék felett sem állt senki, de még idén februárban is csak Csehország, Észtország és Litvánia jelentett be két számjegyű inflációt. A legjobb adat az 5,4 százalékos Máltáé és Franciaországé, amivel a két ország 2021 áprilisában még sereghajtó lett volna…

– A magyar adat a horváttal áll holtversenyben, és van, ahol nálunk is jóval kedvezőtlenebb az inflációs helyzet. Ez a magyar pénzromlás szempontjából rossz hír, hiszen magas külső inflációt mutat, ami a magyart is felfelé húzza. Látszik ugyanakkor, hogy olyan országokban is magas az áremelkedés, amelyek eurót használnak, tehát az sem tud megvédeni. Kétségtelen azonban, hogy az infláció letöréséhez a mostaninál erősebb forintárfolyamra van szükség

– szögezte le Regős Gábor. 

Nagy Márton ezzel kapcsolatban azt mondta, az árfolyam pont ott van, ahol lennie kell, mert azt a piac határozza meg, míg Varga Mihály pénzügyminiszter ugyancsak az Országgyűlés gazdasági bizottsága előtt beszélt arról, hogy az euró nem csodaszer, adott esetben nagy bajba tud kerülni egy ország az európai fizetőeszköz használata mellett is. Mint hozzátette, a fiskális politikának is részt kell vállalnia az infláció elleni küzdelemben, de a monetáris politika eszköztára szélesebb. 

A GDP-t vizsgálva viszont a 8 százalékos magyar bővülés kifejezetten kedvező, az ötödik legjobb az EU-ban. Az Eurostat adatainak közlése után a negyedik helyen jegyezték, ám azóta Szlovénia bejelentkezett egy 9,8 százalékos mutatóval, és valószínűleg a hat, még nem publikáló ország közül is lesz, amelyik Magyarországnál jobban teljesített az első negyedévben, Málta és Írország például szinte biztosan. Ez az EU-s átlagot is emeli majd, de nem annyival, hogy azt a magyar adat ne haladja meg, hiszen momentán 5,2 százalék.

– Fontos ugyanakkor hangsúlyozni, hogy az elmúlt időszakban, például a koronavírus nyomán évről évre, negyedévről negyedévre jelentősen módosulhatott az egyes országok helyzete. Ennek is köszönhető az első negyedévben éves alapon kirobbanó, 11,9 százalékos portugál bővülés, mert a bázisidőszakot jelentős korlátozások jellemezték, a gazdaság alig működött. A visegrádi országok közül a magyar bővülés a második legnagyobb volt a lengyel után, míg a cseh és a szlovák érdemben elmaradt tőle – mutatott rá Regős Gábor.

Varga Mihály az adatokat úgy kommentálta, továbbra is válságálló a magyar gazdaság, a kormányzati intézkedések eredményesen tompították az orosz–ukrán háború hatását, a növekedéshez pedig szinte minden ágazat hozzájárult, hiszen jól teljesített az ipar, az építőipar, a pénzügyi szektor, de a magas foglalkoztatásnak és a béremeléseknek köszönhetően a kiskereskedelem és a turizmus is erősödött. A tárcavezető ettől függetlenül megjegyezte, a háború és az Oroszország elleni szankciók továbbra is nagy veszélyt jelentenek a magyar gazdaság teljesítményére.

Borítókép: Nagy Márton az Országgyûlés gazdasági bizottságának ülésén az Országházban 2022. május 18-án / MTI / Kovács Attila

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a teol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a teol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában