Elismerésre méltó életmű

2019.01.31. 06:29

John Lukacs 95 éves

A neves történész sokat írt a második világháború történetéről, az amerikai történelemről és történetfilozófiai kérdésekről, kedvenc műfaja a közérthető, mégis magas nyelvi és szakmai színvonalon álló esszé.

Budapest, 2013. május 23. Lukács János (John Lukacs), a Magyar Corvin-lánc Testület tagja a Sándor-palota erkélyén a tiszteletére adott vacsora elõtt 2013. május 23-án. MTI Fotó: Koszticsák Szilárd

Január 31-én ünnepli kilencvenötödik születésnapját a Budapesten született Lukács János Albert, vagy ahogy világszerte ismerik: John Adalbert Lukacs magyar-amerikai történész, író.

Polgári családból származik, édesapja orvos volt. Tanulmányait a Pázmány Péter Tudományegyetem történelem szakán kezdte meg. A második világháború idején zsidó származású édesanyja miatt munkaszolgálatra hívták be, ahonnan 1944 nyarán megszökött, sikerült túlélnie a nyilas rémuralmat és Budapest ostromát. Miután a szovjetek magyarországi jelenlététől nem várt semmi jót, útlevélkérelmét pedig elutasították, 1946-ban átment a határon Ausztriába, s végül az Egyesült Államokban telepedett le.

1947-től 1994-es nyugdíjazásáig Philadelphiában, a Chestnut Hill College történészprofesszora volt. Évekig adott elő vendégprofesszorként a legrangosabb intézményekben, többek között a Columbia Egyetemen, a Pennsylvaniai Egyetemen, a Johns Hopkins Egyetemen és a Princeton Egyetemen. Az 1980-as évektől rendszeresen járt haza, a rendszerváltás után előadásokat tartott a Budapesti Közgazdaság-tudományi Egyetemen és az ELTE-n.

Több száz tudományos cikket, húsznál is több könyvet publikált angolul, ezek majdnem mindegyike magyarul is napvilágot látott. Első jelentősebb munkáját 1953-ban adta ki Nagyhatalmak és Kelet-Európa címmel.

A hidegháború története című 1961-es művét mind a mai napig a hidegháborús korszak egyik legjobb elemzésének tartják,

a könyvet 1966-ban bővített változatban jelentette meg.

Népszerű az Utolsó európai háború (1939-1941), valamint az 1945: Nulla év című alkotása. 1984-ben adta ki Az Egyesült Államok huszadik századi története című összefoglalását, 1988-ban pedig a magyar főváros múltjáról írt Budapest 1900 című könyvében. A párviadal című műve a Churchill és Hitler közötti, 1940. május-júliusi nyolcvannapos párbajról szól, amikor az új brit miniszterelnök egyedül nézett szembe az Európát meghódító náci Németországgal, egyben a második világháború egyik legizgalmasabb szakaszának dokumentumokon alapuló krónikája. 1997-ben került a könyvesboltokba A történelmi Hitler című munkája, amely nem Hitler-életrajz, hanem a náci Harmadik Birodalom vezéréről megjelent biográfiák elemzése, de vizsgálja Hitler személyiségét és gondolkodását is.

Számos történetfilozófiai és önéletrajzi jellegű esszét is publikált, kiemelkedik közülük a szerző által is legjelentősebbnek tartott A történelmi tudat, avagy a múlt emlékezete (2004). Könyvet már nem ír, de szavai szerint vannak még meg nem jelent írásai.

Lukacs több írásában érinti a Trianon-problematikát: egyetért azzal az állásponttal, hogy Magyarország történetének legnagyobb tragédiáját az ország területét egyharmadára, lakosságát felére csökkentő Trianon jelentette, ugyanakkor figyelmeztet arra, hogy nemcsak külső, hanem belső okok is közrejátszottak a Magyarországra kényszerített békediktátum megszületésében és arra, hogy a hibás és rosszindulatú döntés már visszafordíthatatlan.

Több írásában foglalkozott a történelmi traumák miatt sérülékeny, önbizalom-hiányos mai helyett egy „új magyar alkat” kialakulásának lehetőségével.

John Lukacs volt az amerikai katolikus történészek szövetségének elnöke, munkásságát az Egyesült Államokban 1991-ben Ingersoll-díjjal, 2001-ben George Washington-díjjal jutalmazták. Magyarországon 2001-ben megkapta a Corvin-láncot, 2011-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjét a csillaggal, 2012-ben Magyar Örökség Díjjal tüntették ki, 2014-ben Széchenyi Nagydíjjal ismerték el tudományos pályafutását. Több egyetem is díszdoktorává fogadta, 2009-ben a Pázmány Péter Katolikus Egyetemtől kapott díszdoktori elismerést.

Lukács János (John Lukacs) történészprofesszor 2013. május 22-én.
MTI Fotó: Koszticsák Szilárd

Lukacs – önmaga értékelése szerint – nem is konzervatív, hanem „reakciós”, a letűnőben lévő polgári kor képviselője, a modern demokráciára leselkedő legnagyobb veszélynek a populizmust tartja. Mint magyarul is megjelent önéletrajzi kötetében, az Egy eredendő bűnös vallomásaiban (2001) írja, a reakcióst az különbözteti meg a konzervatívtól, hogy a megőrzés pártján van ugyan, de nem nacionalista.

2006-ban ugyancsak Egy eredendő bűnös vallomásai címmel riportfilmet forgattak vele Budapesten,

melyben életéről, a történelmi tudatról, Európáról és Amerikáról, az európai civilizáció válságáról, phoenixville-i otthonáról és szülővárosáról, Budapestről beszélt. 2013 májusában Búcsúelőadások címmel két előadást tartott a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen és az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán.

Magyar-amerikai kettős kötődését természetesnek veszi: angolul ír, beszél, számol, gondolkodik és álmodik, ámde magyarul érez. „Nekem Magyarország a hazám, és Amerika az otthonom. Én Magyarország fia vagyok. De tovább megyek. Az előbb azt mondtam, magyarul érzek. Ez az érzés olyan valami, amit az ember csak az anyjától kaphat. Innen nézve Magyarország az anyám, Amerika a feleségem” – vallotta egyik interjújában.

Borítókép: Lukács János (John Lukacs), a Magyar Corvin-lánc Testület tagja a Sándor-palota erkélyén a tiszteletére adott vacsora előtt 2013. május 23-án.

MTI Fotó: Koszticsák Szilárd

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a teol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában