közösséget épít

2019.11.14. 14:39

Nem kíméli meg a sárkány életét

A népmeséknek nincs titkos üzenetük, és bár eredetileg felnőtteknek szólnak, egy kis mesei erőszaktól a gyerekeknek sem lesz semmi bajuk.

Forrás: mandiner.hu

Fotó: Muray Gábor

Klitsie-Szabad Boglárka a népmesemondók új nemzedékének kiemelkedő képviselője. A mandiner.hu-nak arról beszélt, hogy nyírparasznyai nagymamájától már gyermekként hallott népmeséket, az iskolában pedig dumagépnek csúfolták.

„A Fosos ördög volt a kedvencem, de a verses betéte miatt nem mesélhetem ismeretlen közönség előtt: »Ripigtetem-ropogtatom a kisfiú csontját, ripigteted-ropogtatod az anyád p...ját«. Azt hiszem, botrány lenne belőle, ha gyerekeknek mesélném, így ez a mese vagy meghal bennem, vagy majd a sajátjaimnak fogom elmondani” – fogalmaz.

Mesélő nagymama ide vagy oda, a mesemondáshoz nem vezetett egyenes út; Bogi először a szentendrei skanzenben kezdett el dolgozni, azután látta egy Facebook-csoportban, hogy népmesével foglalkozó munkatársat keresnek a Hagyományok Házába.

A mese Bogi szerint a kulturális különbségektől és a tájnyelvtől, a nyelvi fordulatoktól, valamint elmondójának személyétől lehet nemzeti vagy regionális: a hagyományos magyar mesemondó bugyuta embere bort folyat szét, míg a belgáé sört.

Olyan népmesei fordulat pedig, hogy „hol jársz itt, ahol a madár se jár”, ilyen formában máshol nincs, ez már magyar nyelvi lelemény. Mindezeken túl a mese univerzális emberi értékeket és olyan elvont fogalmakat ábrázol, mint például az élet, a halál, a jó vagy a rossz.

A legfontosabb tényező mesemondáskor az, hogy kinek mondjuk: a közönségnek értenie kell a történetet, s így Bogi is a hallgatókhoz igazítja a mesét.

Gyakran felmerül a kérdés: vajon rossz hatással van-e a népmesei erőszak a gyerekekre?

Egyrészt figyelni kell a közönséget, s finomítani, ha szükséges. „Ha olyan fordulatokkal élünk, hogy »a hős levágta a sárkány fejét, nyisz-nyisz-nyisz«, az is tompíthatja a kard élét. De biztos, hogy nem fogom megkímélni a sárkányt, mert akkor nincs meg a feloldozás, nincs katarzis” – mondja.

„A népmesemondás művészet, amely szórakoztat, és közösséget épít – vallja Bogi – Nem hiszem, hogy mesében titkos üzeneteket kellene keresnünk.”

Bogit a népmesemondás öröme és egyik legelemibb célja: a szórakoztatás motiválja.

A Mandiner cikke itt olvasható.

 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a teol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában