Könyvajánló

2023.01.22. 09:30

A nagy háború emlékműveit gyűjtötték össze egy albumban

Az első világháború és Trianon után számos hősi emlékművet állítottak a kis hazában. Sokukat eltüntették, mások túlélték a kommunista ámokfutást. Ludmann Mihály ezeket az alkotásokat mutatja be gazdagon illusztrált könyvében.

Balázs D. Attila

Katonai hagyományőrzők a trianoni békeszerződés aláírásának 100. évfordulója alkalmából állított szobor felavatásán Kondoroson 2020. augusztus 21-én

Forrás: MTI

Fotó: Lehoczky Péter

A L’Harmattan Könyvkiadó, a budapesti Kossuth Klub, valamint a Trianon Kutatóintézet égisze alatt jelent meg A nagy háború hősi emlékezete című kötet, amelyből kevés hasonló kiadványt találunk a könyv­piacon. A jeles képzőművész, Ludmann Mihály több mint kétszáz oldalas albuma a két világháború közötti időszak azon alkotóit mutatja be, akiknek életművében meghatározó szerepet kaptak a hősi emlékművek, azok a köztéri kő- és bronzszobrok, emléktáblák, amelyek a magyar fájdalom enyhítéséért és a jövőbe vetett hitért is állíttattak országszerte. 

A hősi emlékművekről tudni kell, hogy egyszerre szolgálták az egyéni, a családi és a kollektív emlékezetet is, hiszen feliratuk általában felsorolja a háborúban elesett és eltűnt katonák névsorát. 1990-től pedig sokukra a második világégésben odaveszettek neveit is fel lehetett már vésni. Ezen alkotások felállítása mindig jelentős pillanat, nevezetes dátum volt a települések életében. Az avatásokon megjelentek a falvak, városok elöljárói, országgyűlési képviselők, egyházi nagyjaink és a katonai vezetők is. Komoly megtiszteltetés volt, ha a kormányzó, Horthy Miklós és József főherceg is eljött egy ilyen eseményre. 

Az albumból érdekes információkat tudhatunk meg többek között a szombathelyi születésű Vass Viktorról, akinek többek között Szabadszálláson, Bakonytamásiban, Jászfényszarun és Budapesten is áll alkotása, illetve a székelyudvarhelyi illetőségű Rápolthy Lajosról is, akinek egyebek mellett a nagykanizsai Nagy-Magyarország-emlékmű négy szobrát is köszönhetjük. Ezt a jelentős, szellemiségében az irredenta szobrok világához közel álló emlékművet 1952-ben távolította el a kommunista hatalom, de szerencsére nem törték össze, csak elásták, így 2001-ben újra fel lehetett állítani. (Bár a két háború között felállított alkotások jelentős része ma is áll, 1945 és 1990 között több mint hatvan emlékművet bontottak le.) 

A kötet borítója


A kötet az alkotók között külön tárgyalja az egyik legjelentősebb magyar szobrászt, Zala Györgyöt és tanítványait, Gách Istvánt, Csiszér Jánost és Nemes Györgyöt is, akiknek szint­úgy több jelentős szobrot köszönhetünk országszerte. 

Ludmann Mihály könyve gazdag fotóanyagot is rejt, a szerző ugyanis két év alatt végigfényképezte a tárgyalt emlékműveket, azokat a szobrokat is, amelyek alkotói között méltatlanul elfelejtett, és megtagadott művészek is találhatók. 

Könyvadatok

Ludmann Mihály: A nagy háború hősi emlékezete
L'Harmattan Könyvkiadó, 2019.
208 oldal


 

 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a teol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában