Megkezdődött a székely mesemondó verseny

Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára a vetélkedő megnyitóján elmondta: a mesemondó versenyt az idén a Miniszterelnökség nemzetpolitikai államtitkársága által meghirdetett Mátyás király-emlékév jegyében rendezik meg.

Emlékeztetett: a híres uralkodót 560 évvel ezelőtt választották meg Magyarország királyává, 575 éve született Kolozsváron.

Mint mondta, Mátyás király emléke azonban nem csak a történelemkönyvekben maradt meg, hiszen a nép is megőrizte emlékezetében. Élnek a személye köré szőtt mesék, mondák, és nemcsak a magyarság, hanem a szlovákok, a románok, a szerbek és a horvátok körében is – tette hozzá.

Az államtitkár a seregszemlét jó alkalomnak nevezte, hogy találkozzanak a hagyományainkat és meséinket őrző gyermekek, fiatalok és felnőttek.

Potápi Árpád János elmondta: a Mátyás-király emlékév programjainak lebonyolítója a Magyarság Háza, amely a Kárpát-medence minden területén és a diaszpóra magyarságnak is szervez rendezvényeket.

Illés Tibor, a Bukovinai Székelyek Országos Szövetségének elnöke a mesemondó verseny jelentőségét hangsúlyozva kiemelte: a székelyek az énekek mellett a verseny révén adhatják tovább és éltethetik gyönyörű szavaikat. A mesék, énekek és táncmozdulatok ápolását és átadását a gyermekeiknek pedig a székely anyák fontos küldetésének és egyben kötelességének nevezte.

Stráhl Istvánné, a Vaskúti Székely Egyesület elnöke az MTI-nek elmondta: az idei megmérettetésre Bács-Kiskun, Baranya és Tolna megye bukovinai székelyek lakta településeiről, valamint a határon túlról, a vajdasági Székelykevéről összesen 48 mesemondó jelentkezett. A négy korcsoportban versengő nevezők közül a délelőtti elődöntőkön választják ki a 12 legjobbnak ítélt versenyzőt, akik a délutáni döntőn mérik össze előadókészségüket.

Az első székely mesemondó versenyt 1998-ban Kakasdon rendezték meg.

Sebestyén Ádám 1921-ben a bukovinai Andrásfalván született, eredeti foglalkozása földműves volt, mellékállásban kántorként és a helyi mezőgazdasági termelőszövetkezetben dolgozott. Később alkalmazott lett egy takarékszövetkezetben. Az 1960-as évek közepétől önkéntes néprajzi gyűjtőként, önszorgalomból szerzett tudására támaszkodva kezdte tanulmányozni a bukovinai székelyek történetét és népi kultúráját.

Sebestyén Ádám a bukovinai székely telepesek története, népdalai után népmeséik összegyűjtésébe és még élő, illetve elhunyt kiemelkedő mesemondók bemutatásába fogott. Számos könyve jelent meg. 1996-ban hunyt el.