Egyre népszerűbbek a bioélelmiszerek

A biogazdálkodásnak Tamási, Nagydorog és Kajdacs környékén van hagyománya a megyében. Itt a szántóföldi növények mellett gyümölcsösben, kertészeti kultúrákban is gazdálkodnak ezzel a módszerrel. A bio nem jelenti azt, hogy a termény kukacos. Ma már ezen a területen is elvárás a szép küllem. Vannak készítmények, például a rezes, kénes permetszerek, illetve a baktériumtrágya, amit a biogazdálkodó is használhat. A Biokontroll listáján ezeket pontosan felsorolják. Aki úgy dönt, hogy mostantól biotermékeket állít elő, az a bejelentést követő huszonnegyedik hónap után elvetett növények termését értékesítheti bioként. A talajnak is „ki kell tisztulnia”, a gyümölcsöt pedig négy év után lehet csak bioként árusítani, ha minden feltételt betartott a termelő, és ezt igazolni is tudja.

Komáromi János nagydorogi termelő szerint megéri ma hazánkban ökotermékeket előállítani. – Én szántóföldi növényeket, kölest, tönkölybúzát, őszi búzát (Bánkúti 1201-es), napraforgót, kukoricát és úritököt termesztek a Biokontroll Kft. által ellenőrzött körülmények között – mondja. – A közvélekedéssel ellentétben csak­is a kapás növényekre igaz a munkaigényesség.

A termesztési körülményből következik, hogy jelentősen kevesebb terem egy területi egységen, mint a hagyományos módszer esetében. Ezzel szemben jóval kevesebb a ráfordított költség, mivel nem vásárol műtrágyát, gyomirtószert. Szerinte téves az a feltevés, hogy a vásárló nem értékeli az ökoterményeket.

– Amit megtermeltem, mindig eladtam, és az érte kapott ár jóval fölötte volt a szokványos termények árának. Az igaz, hogy az eladott terményeim általában tőlem egyenesen Németországba indultak – mesélte Komáromi János. Azt is elmondta, hogy elkészült Sárszentlőrincen a malom, ahol teljes kiőrlésű biolisztet őrölnek. A paksi piacon árusítja a saját készítésű termékeit, így teljes kiörlésű búzából, tönkölybúzából, hántolt kölesből készült liszteket és barna kölest is.

Nagydorogon heten folytatnak biogazdálkodást, segítve egymást. Az ökogazdákat egyébiránt szigorúan ellenőrzik, melynek során kérik tőlük a gazdálkodási naplót, a készletnyilvántartást, a beszerzett anyagokat, vagyis mindent, ami összefüggésbe hozható a termesztéssel. Az ellenőrök évente, vagy kétévente cserélődnek, hogy elkerüljék az esetleges összebeszélést.

– Sokan keresik a biotermékeket, és sok a visszajáró vásárló, a legtöbben céltudatosan jönnek – mondta Biczó Gergely, az egyik szekszárdi szaküzlet vezetője. Náluk nyáron főleg a Szafi reform (szénhidrát csökkentett) termékeket keresik, készülve a bikini szezonra. Sokan vannak, akik az eladó tanácsát kérik egy-egy gyógytermék használata előtt, mindenkinek szívesen segítenek. Bölkény Henriette, egy másik szekszárdi biobolt vezetője azt emelte ki, hogy a biotermékek mellett a táplálékkiegészítőket is keresik. Sportolók, testépítők, idősek, fiatalok is megfordulnak üzletükben, széles a vásárlói réteg. Elmesélte, hogy egy néni azt mondta neki, tíz éve el sem tudta volna képzelni, hogy kókusz zsírral főz majd, de jönnek az unokák, akik ezt várják el.

Bioként indult, de jöttek a gyomok

A növénytermesztés alapvetően évezredeken keresztül biogazdálkodásként zajlott. Ez akkor változott meg, amikor jött az ipari forradalom, és mindent nagy tételben kezdtek termelni. A gyomnövények, illetve különféle kártevők irtása ekkor már embert próbáló feladatnak bizonyult, így alternatív megoldásként kezdték alkalmazni a vegyszereket. A kemikáliák azonban nem tűntek el nyomtalanul a zöldségekből, gyümölcsökből, a fogyasztás során bekerültek az emberek szervezetébe. Ennek következményeként számos betegség ütötte fel a fejét, melyeket a vegyszerhasználatra vezettek vissza, ezért a 21. század elejétől már több gazdaságban arra törekedtek, hogy semmiféle vegyi anyagot ne használjanak fel. Az ökológiai termelés nagy előnye, hogy nem szennyezi a talajt, a vizeket. A biotermékek feldolgozásában az engedélyezett adalékanyagok száma – a húszezerből – alig haladja meg a százat.