A kulcs a felelősségteljes gondolkodás lenne

A közösségi portálokon egyre több szó esik az állatvédelemről, de általában laikusok foglalkoznak a problémák ideiglenes elhárításával, a szakszerű tájékoztatás azonban elmarad.

A macskáknak évente két párzási időszakuk van, tavaszi és őszi. Tolnai Kata állatorvos elmondta, hogy ez inkább az időjárástól, mint a hónaptól függ; az idei enyhe télen egérvadászaink már akár februárban tüzelni kezdhettek, a vemhesség pedig körülbelül 2 hónapig tart, így áprilisban és májusban rengeteg újszülött kiscica született és születik.

A nősténymacskák ivarzása addig tart, amíg vemhes nem lesz az állat. Nagyjából egy hétig tüzel, majd, ha nem vemhesült, újra tüzelni kezd.

Egy nőstény 6-8 hónaposan válik ivarértetté; általában 3-5, de akár 7 utódot is világra hozhat; a cicák élettartama pedig 10 év is lehet (bent, biztonságban tartott állaté akár 15 év vagy több); tehát egy szabadon párzó állattól (utódai és azok utódai, stb. által) élete során akár 10 milliónál is több utód származhat, ami elképesztő mennyiség.

A probléma a felfogással van

Tolnai Kata gyakran találkozik olyan emberekkel, akik úgy viszik a cicát orvoshoz, hogy arra a kérdésre, övék-e az állat, azt válaszolják: „-Nem, én csak etetem.” Pedig a felelősség már az etetéssel elkezdődik...

Aki ételt és menedéket biztosít egy állatnak, elősegíti ezzel a nemkívánt sokasodást, valamit a betegségek terjedését.

A megoldás nem a kiscicák továbbadása lenne, hanem egyszeri ivartalanítás mellett az a szemlélet, hogy mindenki csak annyi állatról gondoskodjon, amennyit felelősen tud kezelni; melybe nem csak az etetés, hanem a rendszeres állatorvosi ellátás, féreghajtás, éves védőoltások és élősködők elleni védelem is beletartoznak.

Akár kinti, akár benti tartásra szeretnénk cicát, érdemes átgondolni, tudunk-e megfelelő összeget szánni az állattartásra. Maga az ivartalanítás (orvostól, lakhelytől, a cica nemétől függően) átlagosan 6-15 ezer forint között mozoghat megyénkben. Aki ennyit sem tud rászánni az állat gondozására, annak nem ajánlott a macskatartás, hiszen a táplálás és almozás hosszabb távon ennél nagyobb anyagi ráfordítást igényelnek.

Ezen kívül fontos lenne annak a tudatosítása – mondta Tolnai Kata –, hogy az ember gondolkodjon előre. Idős emberek gyakran fogadnak be kiscicákat, ami szép dolog ugyan, de nem szabad megfeledkezni arról, hogy hosszan tartó távollét (pl. kórházi kezelés) esetén a cicának gondoskodásra van szüksége. Érdemes tehát a családtagokkal együtt döntést hozni arról, kiscicát vigyünk-e a házhoz, hiszen a macska a családtagokra marad, amikor a gazdi nem tud már gondoskodni az állatról, így akinek a hozzátartozói nem tudják átvállalni a gondozást, ott a cica magára marad, így fontos mérlegelni, tudunk-e 10-15 évre kalkulálni, vagy jobb döntés egy idősebb példánynak esélyt és otthont adni, ami már egyébként is nyugodtabb, kevésbé játékos.

Tények és tévhitek

Nemcsak a nőstényeket, hanem a kandúrokat is érdemes minden esetben ivartalanítani, hiszen a világjáró kandúr sokat verekszik, párzási időszakban figyelmetlen, ezért jobban ki van téve a baleseteknek. Bent tartott fiúcica esetében talán említeni sem kell, hogy a „jelölés” miatt is érdemes túlesni a műtéten. A bent tartott nőstények tüzelése is fölösleges szenvedést okoz az állatnak; zavaró magának a gazdinak is, így egyik esetben sem indokolt ivarosan hagyni kedvenceinket.

Tolnai Kata elmondta azt is, hogy hibás az a gondolat, amely szerint ivartalanítás után macskánk nem fog többé egerészni – amelyik egyed korábban is vadászott, nem fog felhagyni ezzel, viszont sokkal nyugodtabb lesz és több időt fog otthon tölteni.

Bármennyire szívszorító, aranyos képekkel találkozunk hirdetőoldalakon, ne válasszunk „elvihető” cicát, pláne ne adjunk értük pénzt. A nemtörődömség következtében megszületett kiscicák „tulajdonosai” azt a visszajelzést kapják ezzel, hogy minden rendben van így – meséli Tolnai Kata.

Gyakori, hogy a macskatartók meg sem hirdetik a kiscicákat, hanem kiteszik őket. – Ez sem felelősebb tett, mint a hirdetés, de próbálok pozitívan gondolkodni, és szeretném azt hinni, hogy ezek az emberek legalább lelkiismeret-furdalást éreznek, ezért nem hirdetnek, és azért helyezik el a piciket forgalmas helyeken, hogy mi megtalálhassuk őket és esélyt adhassunk nekik a túlélésre – teszi hozzá egy helyi önkéntes állatvédő.

Úgy vehetjük fel a küzdelmet a felelőtlenséggel szemben, hogy csak cicamentőktől, leinformálható gazdiktól viszünk el kiscicát. Érdemes az anyacica oltási könyvét is elkérni, hogy megbizonyosodjunk, hirdetőnk valóban felelős cicatartó-e, és az anya megkapta-e a szükséges állatorvosi ellátást. Tolna megyében ugyan nincsen cicamenhely, de sok lelkiismeretes önkéntes dolgozik azon, hogy oltott, ivartalanított cicákat juttassanak családhoz.

Az ember hibája, nem az állaté

Városokban, nagyobb községekben nem beszélhetünk teljesen „kóbor” macskákról. Azok a cicák, akik a portánk környékén járkálnak, valószínűleg valamelyik szomszédunktól kapnak rendszeresen ételt, menedéket. Ha zavar a látszólag gazdátlan, elhanyagolt cica, érdemes a szomszédságot végigkérdezni, kihez tartozik, és elmondani az illetőek, hogy felelősséggel tartozik az állatért akkor is, ha csak részben gondozza.

Mérgezett ételekkel nem érünk el semmit; egyetlen egyed „kiiktatása” után a gondatlan szomszédhoz úgyis újabb állat fog érkezni. Az állatok védelme törvénybe foglalt; az állatok bántalmazása, megölése három év, de akár magára hagyásuk is két év börtönbüntetéssel szankcionálható.