életmód

2020.01.03. 20:00

Afrikában volt bébiszitter a gépész, aki szamarat tart

Bébiszitterként is dolgozott a földrajztanár, aki jelenleg az atomerőmű gépésze, s emellett erdőt gondoz, állatokat tart.

Wessely Gábor

Fotó: Wessely Gábor

Nem olyan embernek tűnik Pfeffer János, mint aki keresi a kalandokat. De a kalandok rátalálnak. Itt van például a bébiszitterkedés. Ez nem kifejezetten férfimunka, mégis bevállalta diákkorában, 2002-ben. Négy gyerek és a háztartás ellátása volt a feladata, Londonban. Ám a házaspár, amelyiknél dolgozott, két hónap elteltével kiköltözött Kamerunba. Oda is velük ment, fél évet töltve az afrikai országban.

A keresetéből vett egy darab erdőt, akkor még csak befektetési szándékkal. Aztán gondozni kezdte, és megszerette a gyérítéssel és újratelepítéssel kapcsolatos tennivalókat. Új fajokat ültetett, már legalább harmincfélét, vizsgálta a talaj- és csapadékviszonyokat. Sok szakirodalmat olvasott, s a gyakorlatban tapasztalta meg, hogy folyamatosan öntözni kell a csemetéket, amíg a gyökérzet el nem éri a talajvízszintet.

A 42 éves paksi férfi földrajztanárként kezdte pályafutását. Később váltott; jelenleg az atomerőmű gépésze. Tehát megtehetné, mint sokan mások, hogy műszak végeztével hazamegy, leül a tévé elé, megiszik egy-két sört, aztán lepihen, hétvégén meg az erdejében tesz-vesz. De ennél több a dolga, mert rátalált az állattartás is.

Apja öt évvel ezelőtti halála óta maga jár ki a cseresznyéspusztai birtokra. Az egykori állatseregletben volt tyúk, kacsa, liba, galamb, fürj, pulyka, strucc, kecske, birka, két ló és hat szamár. Most csak néhány baromfi van, nyúl és egy Ilma nevű csacsi, amelyiknek jövőre vőlegényt szeretne hozni. (Ilma a kilencedik utódja anyjának. Az első ellésből származó A betűs nevet kap, a második B betűset és így tovább.) A kanca nem kényes, hóban is kinn tartózkodik, de van fedett rész is kialakítva a számára, ahová behúzódhat. Jó időben egy hektáron legelhet, rossz időben szénát kap, kedvenc étele a szamárcsipsz. (Szeletelt száraz kenyér.) Szép ez a növényekkel, állatokkal bíbelődő élet, de Pfeffer János szerint önfenntartásra, családfenntartásra csak akkor alkalmas, ha valaki nagyban, lelketlenül, bevételorientáltan csinálja.

‒ Kétkezi munkával senki nem tud olyan mennyiséget termelni, hogy megérje – mondja. ‒ A gépesítést viszont az állatok és a növények is megsínylik. Mert jót nem lehet olcsón és sokat előállítani.

Cseresznyéspuszta

A Pakshoz tartozó településrészen, Cseresznyéspusztán sokan foglalkoznak állattartással, növénytermesztéssel. A homokos talaj miatt persze behatároltak a lehetőségek. Az ingatlanok jelentős részét ma már hobbiteleknek, hétvégi háznak használják. Állandó lakos körülbelül 70-80 van. Az egykori iskolaépületet erdei iskolává alakították, s benne – többek között – nyári táborozó diákoknak kínálnak programokat, s biztosítanak szállást. Madárlest is építettek az iskola mellett, a természetet a magasból, távcsővel megfigyelni, tanulmányozni vágyók részére.

 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a teol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában