Cs. Vasváry Ibolya

2020.02.04. 14:01

A jogi karon jött rá: festőnek született

Az utóbbi időben a környezetében élőket örökíti meg a 92 éves festőnő, Cs. Vasváry Ibolya. Festőiskolát, művésztelepet hozott létre Őcsényben 2001-ben, ami máig fogadja az alkotni vágyókat, nyaranta. Küzdelmes, ugyanakkor tartalmas életútra tekinthet vissza, de előre tekinteni is szeret.

Wessely Gábor

Fotó: Wessely Gábor

Megfejthetetlen, hogy mi a hosszú élet titka. Cs. Vasváry Ibolyának 35 éves korában infarktusa volt. Akkor senki nem mert volna nagy összegben fogadni arra, hogy száz esztendőt fog élni. Márpedig erre minden esélye megvan. Viszonylag egészséges, még mindig sokat rajzol, fest; a 93. tavaszára készül.

Pécsen nőtt fel, aztán Őcsényben és Nagydorogon tanított, majd férjével együtt visszatért Pécsre, jogot tanulni. Anyósa 1985-ben bekövetkezett halála után üresen maradt a nagy, őcsényi ház. Ekkor döntöttek úgy, hogy visszajönnek, s ez lesz az időközben megszaporodott és szétszóródott családtagok találkozási helye. Három gyerekük született, s már négy unoka, négy dédunoka is van.

– A férjem elvégezte a jogot – meséli –, én is végigcsináltam, de a záróvizsgára nem mentem el. Apám halála nagyon megviselt. Tanítás mellett tanultam, háztartást vezettem és alkottam. Sok volt. Lerobbantam. Jó a rosszban, hogy rádöbbentem: nekem festőnek kell lennem. Az foglalkoztat, azon jár az agyam. Állandóan nálam volt a rajztömböm, s ha például utazás közben valami eszembe jutott, leskicceltem. Nem a jogszabályok érdekeltek. Egyébként apám is szépen rajzolt. A pécsi kadétiskolában dolgozott. A Horthy gyerekek is odajártak. Nem voltak jó tanulók, meg is buktak. Én viszont nagyon iparkodtam. A tanítói és a rajztanári diploma megszerzése után mestervizsgát is tettem.

Erőssége a portrékészítés. Gyakran járt művésztelepekre – Gyulára, Zebegénybe –, és 2001-ben maga is művésztelepet, festőiskolát alapított Őcsényben. Sokan megfordultak itt, külföldiek is, a reptérnek köszönhetően. A ház melletti istállóban jelenleg is látogatható galériát rendezett be. Ebben kiállította legjobb munkáit, a Franciaországban és a Dél-Afrikában készülteket is.

– Tanulni és tanítani; ez a cél vezérelt – mondja. – Pécsen olyan alkotóműhelyt hoztam létre, ahol a gyerekeknek grafikát, agyagozást, zenét és szövést tanítottunk. Külföldre is elmentem, Olaszországba, Franciaországba tanulmányozni a legnagyobb művészek alkotásait. Ez a szocializmusban nem volt egyszerű: háromévente lehetett kimenni, harminc napra, kevéske költőpénzzel. Amikor négy hónapot Párizsban töltöttem, 1973-ban, az már közel állt a disszidáláshoz. Szerencsére a franciák igazolták, hogy tanultam a képzőművészeti főiskolán. Zsebpénzt portréfestéssel kerestem, egy magyar származású nyomdász jóvoltából. A másik nagy utam Dél-Afrikába vezetett, már jóval később. Egy ottani festőnő, Jeanette Horn, 2002-től kezdve többször járt nálam, s aztán meghívott magához. Johannesburgban volt kiállításom, és készült jó néhány képem az ottani tájról, emberekről, állatokról.

Esetenként grafikákat, pasztellképeket, akvarelleket is készít, de műveinek túlnyomó többsége olajfestmény. Vászonra remekelt portré. Most is ilyeneken dolgozik. Az utóbbi időben a környezetében élőket örökíti meg. Az egyik félkész alkotásának a címe: Őcsényi kisasszonyok.

Alkotótáborokat máig szervez

Cs. Vasváry Ibolya 1927-ben született Pécsen. Tanítónői oklevelet 1947-ben, rajztanári diplomát 1958-ban szerzett, és mestervizsgát is tett. Dolgozni az őcsényi katolikus iskolában kezdett, aztán Nagydorogra került, majd vissza Pécsre – férjével együtt – levelező joghallgatónak. Végül mégis az ecset mellett döntött, művész-tanárként tevékenykedett 1983-as nyugdíjazásáig. Pécsen egy panellakásban éltek, 1985-ben úgy döntöttek, hogy visszaköltöznek Őcsénybe, a férj tágas szülői házába. A festőnő 24 éve megözvegyült. Előrehaladott kora ellenére is igyekszik tartalmassá tenni a mindennapjait. Tanítványokat fogad, nyári alkotótáborokat szervez. Segítette a festővé válásban többek között Csapai Zsófiát, Kerekesné Varga Veronikát és Fehér Balázst. Számos egyéni és csoportos kiállítása volt már, a legelső 1975-ben, a legutolsó 2015-ben.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a teol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában