„Szólj be a papnak!” – Miért engedi meg Isten a szenvedést?

„Szólj be a papnak!” címmel tartott vitaestet egy baptista lelkipásztor, egy metodista lelkész, egy református lelkész, egy római katolikus pap és egy evangélikus lelkész a megyeszékhelyen csütörtökön este. Az alapkérdés az volt: Miért engedi meg Isten a szenvedést? Az étterem-söröző csordultig telt érdeklődőkkel.

Az egyik moderátor, Horváthné dr. Gelencsér Edit elmondta: az egész vitaest alapgondolata és célja az, hogy legyen egy fórum, ahol bárki kérdezhet a lelkészektől. Az is, aki nem tartozik egyik gyülekezethez sem, nem tagja egyik egyháznak sem. Nem kell elmenni istentiszteletre vagy bibliaórára, hanem a lelkészek lejönnek a szószékről, kijönnek a templomból, eljönnek ide, és itt várják a provokatív kérdéseket, melyek egy templomban esetleg illetlenségnek tűnnének.

A moderátor hangsúlyozta: sokféle témában volt már ilyen vitaest, például az evolúció kérdésköréről, arról, hogy Isten fekete vagy fehér, vagy hogy ki teremtette Istent. A rendezvénysorozat az ország több városában nagy népszerűségnek örvend, sok alkalommal rendezték már meg Budapesten, Debrecenben, Kecskeméten.

Minden belépő „Szólj be a papnak!” feliratú söralátétet kapott. A felszólalásra azzal is bátorítottak, hogy minden kérdezőnek pultnál beváltható italkupon járt. Miután a vitaestnek ez a része lezajlott, lehetőség volt a lelkészekkel teljesen kötetlen beszélgetést is kezdeményezni, mert szívesen válaszoltak privát kérdésekre is.

A másik moderátor, Töttős Gábor mutatta be a lelkészeket. Fodor Péter a Baptista Egyház, Gyurkó Donát Sámuel a Metodista Egyház, dr. Kaszó Gyula a Református Egyház, Petkó Tamás a Katolikus Egyház, Sefcsik Zoltán az Evangélikus Egyház részéről érkezett.

Az első kérdező egy aktuális kérdéssel nyitott, hisz előző hónapban volt a holokauszt nemzetközi emléknapja: ha van egy bizonyos felsőbb erő, hogy történhetett embertömegekkel – gyerekekkel, idősekkel, betegekkel – ilyen hatalmas tragédia? Ha ez megengedett, fel kell vetni az alapkérdést: egyáltalán van-e Isten?

Gyurkó Donát Sámuel felelt először. Ő azt mondta: egy zsidó lapban egy rabbi írta le a következőt. Ha valakinek, aki soha életében nem látott modern orvostudományt (nem tudja, milyen egy modern orvos, egy kórház), egyik hozzátartozóját nyitott szívműtétre vinnék, hogy megmentsék életét, ő látva a műtétet, hogy egy motoros fűrésszel szétfűrészelik hozzátartozója mellkasát zöld ruhába öltözött alakok, megőrülne, mert azt hinné, hozzátartozójával rosszat tesznek.

És azt írja a rabbi, hogy valószínűleg hetekbe telne elmagyarázni neki, hogy valójában mi történt; abban a szituációban nem tudná elfogadni, hogy itt valami jó történik. Ahogy neki nehéz volna megértenie ezt az eseményt, ugyanúgy nekünk is nehéz megértésre jutnunk a holokauszt kapcsán. A rabbi felhívja a figyelmet: arányaiban soha annyi zsidó nem fordult vissza az örökkévalóhoz, mint a holokauszt után. A cionista mozgalom és a zsidó állam létrejötte is kapcsolható a tragédiához.

Egy sorscsapás segíthet a hitben

– Emlékszem az évekre, mikor nem engedtem, hogy szóljon hozzám a mindenható – mesélte Fodor Péter lelkipásztor. – 84–87 közt többnyire saját okosságom után futottam: majd én kikaparom magamnak a gesztenyét! Súlyos autóbaleset ért utol huszonkét évesen; összetört az életem. Majdnem belehaltam, tizenhat napig voltam kómában. Hatvanhét százalékban rokkantnyugdíjas lettem. Utólag látom, hogy a mindenható így találta meg az útját-módját, hogy szóljon hozzám. Meg akart menteni. „És ne féljetek azoktól, akik a testet ölik meg, a lelket pedig meg nem ölhetik; hanem attól féljetek inkább, aki mind a lelket, mind a testet elvesztheti a gyehennában.” (Máté 10:28)

Felelős az ember azért, amit tesz

– Abból indult ki a kérdező, hogy a felsőbb hatalomnak úgy kell gondolkodnia, ahogy mi tesszük – mutatott rá dr. Kaszó Gyula lelkész. – De Isten nemcsak egy fölöttünk álló, szenvedést megengedő mindenható valóság, hanem az emberi életben mellénk állva meg is élte a szenvedést, melyet az ember okoz. Erre a perspektívaváltásra van szükségünk az elfogadáshoz. Hogy a holokauszttal mi volt a terve? A reménységünk az, hogy majd megtudjuk. A feladatunk viszont nem az, hogy ezt megmagyarázzuk, őt vádoljuk vagy felmentsük, hanem hogy elgondolkodjunk, hogy mennyiben belőlünk, emberekből fakadóan történt. Isten sok mindent eltűr. De a holokauszt emberi találmány volt.

Borítókép: Dr. Kaszó Gyula a Református, Fodor Péter a Baptista, Gyurkó Donát Sámuel a Metodista, Petkó Tamás a Katolikus, Sefcsik Zoltán az Evangélikus Egyház képviselőjeként válaszolt a kérdésekre