2021.04.04. 07:00
Ezért eszünk sonkát és tojást húsvétkor
Miért eszünk húsvétkor bárányt és sonkát? Miért „kötelező” ilyenkor főtt tojással kínálni a vendégeket? És miért a nyúl hozza a tojást?
Forrás: Shutterstock
A húsvét a kereszténység legnagyobb ünnepe, hiszen a vallás lényege Krisztus feltámadásában, a megváltásban rejlik. A rituálék ekkor és a megelőző böjti időszakban erősen kapcsolódnak az asztali örömökhöz, illetve hiányához. Húsvétvasárnap véget ér a nagyböjt, a hústól való tartózkodás, innen származik az ünnep magyar elnevezése is: húst veszünk újra magunkhoz.
A húsvét áldozati étele a húsvéti bárány, amely Krisztust jelképezi. A legrégebbi húsvéti eledelek közé tartozik a tojás, ami az újjászületést szimbolizálja. A sonka pedig a parasztélet gazdasági és kultikus rendje következtében vált már jellegzetes húsvéti eledellé.
Ez utóbbi szinte nélkülözhetetlen szereplője ezeknek a napoknak, fogyasztják hidegen, tormával, szendvicsként, de lehet belőle villásreggelit vagy meleg főételt is készíteni különféle tekercsek, illetve sültek formájában. (A sonkafőzés aranyszabályairól itt írtunk.)
A böjti időszaknak is megvannak a maga hagyományos ételei. No, nem a kenyérre, sóra, vízre gondolunk, hanem arra, hogy péntekenként és a nagyhéten sokan fogyasztanak előszeretettel főzelékeket, nagypénteken és nagyszombaton pedig Tolnában sokan főznek ízletes halászlevet.
Gyöngytyúk vagy nyúl
A tojást hozó nyúl hagyománya Magyarországon nagyjából százhúsz éve terjedt el. A szapora nyúl – a tojás mellett – a termékenységet szimbolizálja. Az egyik magyarázat szerint egykor húsvétkor gyöngytyúkot adományoztak egymásnak az emberek. A gyöngytyúk jelentése németül Haselhuhn, amit Haselnek becéznek. A nyúl német megfelelője pedig a Hase, tehát az a legvalószínűbb, hogy egyszerű félreértésből a németek egy idő után tyúk helyett nyulat cseréltek az ünnepen.
Borítóképünk: Sok háziasszony ezekben a napokban már készül az ünnepre: díszít, takarít, süt, és időnként segítségük is akad