interjú

2021.09.28. 14:00

A szülőszobán vált hívővé a nyomozó

Egy rendőr, aki hívő. Nem szokványos dolog, a rosszfiúk elleni fellépéshez nem lelki gazdagság kell, hanem határozottság, izom és fegyver. Szabó Gábor masszív, karakán, 45 éves férfi. Tolnán él, Szekszárdon dolgozik, mint nyomozó.

Wessely Gábor

– Hogyan érintette meg a hit?

– A szülőszobán tértem meg, a második gyermekem születésekor – mondja Szabó Gábor nyomozó. – Pontosan meg tudom mondani, mikor történt: 2016. november 24-én.

– Nehéz szülés volt?

– A nyakára tekeredett a köldökzsinór, de az orvosok szerint nem volt veszélyben. Engem mégis egy hatalmas, isteni kegyelem járt át.

– Aztán milyen érzés volt bemenni a rendőrségre, elmenni a templomba? Felvállalta?

– Volt egy titkolódzási fázis, amikor még körbenéztem, mielőtt bementem a templomba, de 2018-ban, amikor ellopták a motoromat, már úgy tettem meg a feljelentést, hogy szentmisén vettem részt, amikor az eset történt. A kollégák a rendőrségen eleinte csodabogárnak tartottak, aztán elfogadták, néhányan talán el is gondolkodtak azon, hogy az ember nem kevesebb, hanem több lesz a hit által.

– Most a helyén van?

– A család, a munka rendben, a hitben pedig egy életen át lehet fejlődni. Szeretném többet olvasni a szentírást, zarándoklatokra eljutni, s más keresztény programokra. Több mint két éve rendszeresen imádkozom a rózsafüzért; az is sokat jelent számomra. Fő feladatomnak tekintem, hogy a közvetlen környezetemben mindenkit átjárjon a hit. Ami persze az Úr akaratán is múlik.

– A miséken való aktív részvétel, a szentírásból való felolvasás hogyan kezdődött?

– Priskin Zsoltékkal szilvesztereztünk Szekszárdon 2018-ban. (Ő a Sejt-evangelizációs Közösség vezetője.) Másnap, 2019. január elsején olvastam fel először misén, a belvárosi templomban. Aztán, amikor páréves Szekszárdon lakást követően visszaköltöztünk Tolnára, itt is folytattam ezt. Bekapcsolódtam a plébániai közösség munkájába, a karácsonyi fenyőállítástól a pápai misére való zarándoklatig mindenütt ott voltam. Megismertek, elfogadtak.

– Tehát lehet vállalni a hitet olyan munkahelyi közegben is, ahol ez nem divat.

– Lehet és kell! Ha valaki keresi az Istent, és azt a közösséget, amelyik őt ebben segíti, akkor a keresőből hívő lesz. Kezdetben én is úgy gondoltam, hogy elég, ha otthon imádkozgatok. Nagy tévedés. El kell menni a templomba, áldozni kell, mert az az Istennel való igazi találkozás. Jézus ráér; mi nem. Aki eljut odáig, hogy hitkereső, annak be kell indítani a turbinákat!

Szívesen segít másoknak az Istenre találásban

Szabó Gábor 1975-ben született. Tolnán nőtt fel, rövid szekszárdi kitérőtől eltekintve máig ott él. Zalaegerszegen érettségizett, közgazdasági szakközépiskolában, 1992-ben. A Bólyai János Katonai Műszaki Főiskolán szerzett diplomát 1997-ben. Hamarosan pályát módosított, katonából rendőr lett. Jelenleg a Szekszárdi Rendőrkapitányság nyomozója. Házas, mindhárom gyermeke (egy lány, két fiú) apás szüléssel jött világra. Már elmúlt negyvenéves, amikor, a második gyermeke születésekor megérintette a hit. Azóta rendszeres templomba járó. Aktív tagja a tolnai katolikus közösségnek. Ahogy annak idején neki segítettek, úgy ő is szívesen segít másoknak az Istenre találásban.

Borítókép: Szabó Gábor (balra) a tolnaiak táblájával a pápalátogatáson

Ezek is érdekelhetik