Az ünnepek alatt még nehezebb elviselni a távollétet a családtól, barátoktól

H. Dóra idén tavasszal költözött el két kisfiával Írországba. A Bonyhádról származó anyuka helyzete nem volt könnyű, hiszen már egy költözés sem egyszerű két gyerekkel. Pláne nem külföldre, ha világjárvány van. Kalandos költözésük után mehetett hozzájuk kis kedvencük, Mexx, a francia buldog, akinek szintén nem volt egyszerű családjához kijutnia. 

– Amikor az ember elköltözik egy számára teljesen idegen országba, általában a családját hagyja hátra. Velem ez fordítva történt. A családom többi tagjához költöztem több ezer kilométerrel arrébb. Az ünnepek közeledtével nyilván frusztráló, hogy nem lehetek a barátaimmal, de ők az év többi napján is ugyanúgy hiányoznak, mint ilyenkor. Természetesen a kapcsolat nem szakadt meg velük az internetnek hála, de azért valljuk be, egy jó kis beszélgetés egy finom kávé mellett egészen más. 

– Itt, Írországban már a hónap elején felállítottuk a karácsonyfát, mivel itt ez a szokás. Sajnos a munkám miatt nem igazán volt időm előkészülni az ünnepekre, az ilyenkor szokásos sütögetés most kisebb méreteket öltött, viszont most itt van anyukám, aki mindenben segít nekem. A barátaim hiányoznak, de év végére együtt lehet a családunk, ez pedig mindennél többet ér – mondta Dóra.

H. Brúnó tavaly költözött el a szerelméhez Svájcba, ahol jelenleg is él és dolgozik. A munkája miatt idén először külön kell töltenie az ünnepeket szeretett családjától. 

– Az idei karácsony volt az első, amit a családom nélkül töltöttem. December 24-én különleges módon, videóchaten ünnepeltük együtt a szentestét. Másnap az itteni barátaimmal főzőcskéztünk, végül pedig 26-án anyukám segítségével szintén videóchaten keresztül sütöttünk egy kis mézeskalácsot. A szilveszter még kérdéses. Nyilván, ha lesz rá lehetőségem, mindenképp szeretnék hazamenni a szeretteimhez, mert nagyon hiányoznak – mondta a fiatalember. 

P. Ramóna nyolc éve ment hozzá olasz férjéhez, Giovannihoz, akivel azóta családot alapítottak és Szardínia szigetén élnek. Két évvel ezelőtt hazaköltöztek, de idén az iskolát kisfia, Gabriel már külföldön kezdte meg. 

– Két évvel korábban szerettük volna megpróbálni otthon a két gyerkőccel, de végül a járványhelyzet miatt kénytelenek voltunk most nyáron visszaköltözni Szardíniára. Én egy magánklinikán dolgoztam, így nekem biztos állásom volt, de a férjemnek, mivel a vendéglátásban dolgozik, ott kellett hagynia a munkahelyét a pandémiás időszakban. Gyorsan kellett döntenünk, de a kisfiam szeptemberben már itt kezdte az iskolát. 

– Én már rutinos vagyok, ami a külön töltött ünnepeket illeti, a gyerekeknek volt rossz, hogy nem ölelhették meg a mamiékat, csak kamerán keresztül láthatták őket. Amint javul a járványhelyzet otthon, mindenképp hazalátogatunk hozzájuk. Magyarországon születtem, így természetesen kötődőm a hazámhoz, de itt van a családom, ezért most már itt van az otthonom – mesélte Ramóna. 

A szerelem nem ismer határokat 

B. Péter több mint tíz éve él és dolgozik külföldön, azonban szíve idén hazahúzta a szekszárdi fiatalembert. Több éves barátságból lett szerelem, amiért komolyan elgondolkozott a hazaköltözésen. – Évek óta nem töltöttem már otthon a karácsonyt, mert általában az anyukám és az öcsém látogatnak meg ilyenkor. Nagyon fiatalon költöztem el otthonról, és olyan életet tudtam megteremteni magamnak, amit egy egyszerű szakmunkás srác otthon nem engedhetne meg magának. Most viszont hosszú idő óta először otthon töltöm az ünnepeket, mert szerelmes lettem. Lehet hogy elcsépelten hangzik, de az ember tényleg ott van otthon, ahova a szíve vágyik. Régóta nem éreztem magam ilyen boldognak, amiért nagyon hálás vagyok és szeretnék tenni érte, hogy még sokáig így legyen. Szeretnék hazaköltözni a közeljövőben – mondta a 29 éves Péter.