Interjú

2022.01.12. 14:00

A kertészkedésnek gyógyító és közösségteremtő ereje is van

Az utóbbi években ismét egyre több ember igyekszik a maga számára megtermelni a konyhakerti növényeket. Ezáltal egészséges, ellenőrzött élelmiszerhez jut ő és családja, másrészt a kertészkedés kiváló kikapcsolódást is jelent. Fritschi-Bottyán Noémi bonyhádi konyhakertésszel beszélgettünk minderről.

Farkas Eszter

Fritschi-Bottyán Noémi a maga termesztette zöldségekkel (Beküldött fotó)

– Mit jelent Önnek a kert? 
– Nekem a kert gyógyító, feltöltő hely – válaszolta Fritschi-Bottyán Noémi. – A nyugalom szigete, a formák, színek és illatok tere. Ahol a változás állandó, ahol rájövök, hogy az élet egy csoda, és én is egy csoda vagyok, aki teremteni képes. Bizalmat adok egy magnak, amiben minden információ megvan az élethez. Csak tiszta, egészséges, humusz­ban gazdag talajra, megfelelő pillanatra, fényre, nedvességre és különféle élőlények seregére van szüksége, amelyek részei az őt körülvevő környezetnek. Az én feladatom, hogy mindezt megadjam, megtartsam, aztán egy ponton elengedjem a dolgokat, hogy a rendszer működjön magától. Mert képes rá, és nem kell mindig, mindenáron belenyúlni. 

– Milyen szerepe van a kertészkedésnek a modern világban? 
– Az utóbbi években a kertművelés, „konyhakertészkedés” új fordulatot vett. Szerencsére ráébredünk, hogy a betegségek, például emésztési problémák, bőrbetegségek, allergiák, ételintoleranciák, tanulási és magatartászavarok hátterében a nem megfelelő táplálkozás, a vegyszerekkel előállított, génmódosított, adalékanyagokkal „feljavított” élelmiszerek állnak jelentős mértékben. Sok „kisember” felébredt, és azt mondta: tiszta, szeretettel megtermelt, általam kontrollált élelmiszert, táplálékot szeretnék, ha kevesebbet is, de minőségit. Nagy beltartalmi értékűt, nap érlelte jóízűt, amiben megvannak a vitaminok és ásványi anyagok. Ami nem csak egy „külcsíny”. Ha pedig én magam nem tudom előállítani, akkor legalább olyat, amit a környezetemben vagy a hazámban termesztenek, amit nem utaztatnak nagy környezetterheléssel, ami nincs vegyszerezve a szállítás, raktározás során előforduló romlás megelőzése miatt, amiről tudom, kinek a keze munkája teremtette. Olyat, ami szezonális, az adott évszaknak megfelelően az emberi szervezet által könnyen emészthető, amiről tudom, hogy egyáltalán nem vagy csak minimális permetezést kapott. Olyanra van szükség, ami nem mérgez minket, gyermekeinket, unokáinkat. És részese szeretnék lenni egy olyan teremtő folyamatnak, aminek régen a parasztemberek voltak részesei. Ismerték a természetet, annak folyamatait, a növényeket, az állatokat, az összefüggéseket, a gyógynövényeket, ehető vadnövényeket, gombákat, a népi gyógymódokat és még sorolhatnám. Ők részesei voltak a körforgásnak, benne voltak az évszakok ritmusában. Igazán volt hitük abban, hogy képesek teremteni. 

– És a mai kor embere? 
– A mai ember rájött, hogy mókuskerékben van, a négy fal között nincsenek évszakok, nincs ritmus és körforgás, ezért hát elkezdett tanulni, olvasni, utánanézni dolgoknak. Átmenni a szomszéd, idős nénihez tanácsért, megkóstolni a háznál termesztett és a bolti zöldség, gyümölcs közötti különbségeket. Meg kell érteni, hogy az adott évszakban a szervezete, a teste szükségleteit az abban a szezonban megtermett növények pótolni tudják, hogy télen nem kell piros paradicsom vagy sárga paprika Spanyolországból, fokhagyma Kínából, és télen a dél-amerikai narancs helyett jó lesz a magyar kertekben termett alma is. Ezzel nem csak a saját egészségét őrzi meg, hanem védi a környezetet, és gyarapítja a magyar termelők családi kasszáját is. 
 

– Hogyan fogalmazná meg a konyhakert lényegét? 
– A kisember rájött, hogy a konyhakertjében is a természetet kell leutánoznia. Kopaszon, fedetlenül hagyott talaj helyett takarnia kell mulccsal, azaz talajtakaróval, ami megtartja a nedvességet és élőhelyet, táplálékot biztosít az apró lényeknek, akik a humuszt gyártják. A zöldhulladékot komposztálnia kell, hogy a fél illetve egy év alatt kialakult komposztföldet vissza tudja forgatni a kertjébe, visszaadja, ami az övé volt. Abba kell hagyni az ásást, mert a földrétegek átforgatásával felborítjuk az egyensúlyt, a talajlakó élőlények így elpusztulhatnak és a föld is kiszárad. Helyette ásóvillát venni, és azzal lazítani a talajt, de nem forgatni. Ellenálló, tájfajta növények magjait, palántáit keresni, gyűjteni. A méhek csalogatására méhlegelőt, virágos ágyásokat hozni létre a zöldségeskertben is. A kertbe látogató hasznos madarakat, sünöket szívesen látni, védeni. A telepített gyógynövényekkel, mint például körömvirág, büdöske, borágó, sarkantyúka, levendula és fűszernövényekkel többek közt kakukkfűvel és snidlinggel elriasztani a kártevőket. A közelben talált csalánból, fekete nadálytőből, cickafarkból, zsurlóból ázatokat, természetes permetleveket, házi magcsávázó (magvédő) leveket készíteni, amelyek ellenállóvá teszik a növényeket a betegségekkel szemben. Ha pedig az udvarát megáldotta a sors baromfival is, akkor azokat is segítségül hívni a kártevők elpusztításához, a komposzt „átvizsgálásához”. Miközben kertjében foglalatoskodik, mezítláb lépkedni, összeköttetésbe kerülni az anyafölddel. Információt kapni és adni, életcélt találni. Az energiákat helyreállítani, ezáltal gyógyulni. Arra is rájöttünk eközben, hogy a kert összehozza a hasonlóan gondolkodókat, új közösséget is teremthet. Én hiszek a kisember egy-egy lépésében. Túl nagyot nem lehet változtatni, de egy kis szemléletformálás is óriás eredményt hoz, ha sokan csinálják. Csak fel kell ébredni. És hinni benne. 
Új módszerekre van szükség a kertészkedésben– Beszélhetünk bio- és vegyszermentes kertészkedésről, permakultúráról, tájfajta vetőmagokról, magbörzékről, hagyományos gyümölcsfajtákról, talajtakarásról, talajmegújításról, mélymulcsról, ehető vadnövényekről és gombákról, az éltető vízről, a tartósítószermentes zöldség- és gyümölcseltevési módokról, fermentálásról, az alkalmazkodó gyümölcsészetről és az öngyógyító kertről is. A föld immunrendszere hasonlóan működik, mint az emberé, ha a talaj tiszta, egészséges, milliónyi élőlénnyel teli, és humusz­ban gazdag, illetve a környezet gyógynövényekkel, virágokkal, méhekkel, állatokkal gazdagított, akkor a rajta termesztett növények egészségesek és ellenállóak lesznek, mert a rendszer működik önmagától. Az élőlények egymást védik, vagy riasztják, illetve szabályozzák egymás szaporodását, állandó kölcsönhatásban vannak, és optimális egyensúlyra, egészségre törekednek. Minél kevesebbet nyúl bele a természetbe az emberi kéz, annál jobban működik – véli Fritschi-Bottyán Noémi.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a teol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában