Ha az ember ránéz erre a fantasztikus nőre, akkor a szava is eláll

Dédnagymamám unszolására mindig azt válaszoltam, hogy jogász leszek. Nyilván, ha megkérdezünk egy öt-hat évest, hogyan képzeli el az életét, mit szeretne elérni, saját magától nem ilyen jellegű választ adna. Inkább olyan feleletet tudok elképzelni, hogy mondjuk azt mondja a pici: örökké fogok élni – érdekes, hogy már ilyen pici korban is mennyire ijesztő tud lenni az elmúlás gondolata. Ötéves volt a kisfiam, akit erről a témáról kérdeztem.

Ő azt mondta, legalább száz évet szeretne élni. Ez a cél ma már nem is olyan elérhetetlen, hiszen például hétfőn ünnepelte a 102. születésnapját a magyar tornászlegenda, Keleti Ágnes, aki úgy csinálja meg nálam hetven évvel idősebben a spárgát, hogy azt érzem, harminckét évesen ezt nekem is meg kell tanulnom. Az élete nem volt könnyű, hiszen zsidó származása miatt hányattatott sorsa volt a háborús időszakban, mégis pozitív tudott maradni.

Tizenhat éves kora óta a sport a mindene, de az olimpián első aranyát „csak” harmincegy évesen szerezte meg. Elgondolkodtató, mi mindenen kellett keresztül mennie, milyen szörnyű veszteségek érték, mégis, ha az ember ránéz erre a fantasztikus nőre, akkor a szava is eláll. Boldog, kiegyensúlyozott teremtés, hihetetlenül motiváló személyiség, akinek pályáját áttekintve rájön az ember, hogy érdemes sokáig élni.