Bogaras ötlet a rovarevés, ameddig van marhapörkölt

A rovarevésre még nem szorulunk rá, mert a hazai agrárium, akár a növénytermesztés, akár az állattenyésztés képes hiteles fehérjetartalmú táplálékot biztosítani, állította Tóth István növényvédelmi szakmérnök. A rovarok fogyasztásával érdemes óvatosnak lenni, tanácsolta, mert bár vannak olyan megállapítások, hogy mindez teljesen veszélytelen, de ugyanakkor azt is megtalálni a hírekben, hogy ezen termékek tároláskor jelentkezhetnek vírusok, melyek gondot okozhatnak, illetve beindulhatnak olyan kémiai folyamatok, amelyek hatása még bizonytalan. Azt kifejezetten veszélyesnek tartja, hogy kisdedek éljenek hasonló táplálékon, mert a gyerekek immunrendszere még nincs úgy kifejlődve, mint egy felnőtté. 

Nagyon keveset tudunk a témáról, hívta fel a figyelmet erre Csapó János táplálkozástudománnyal foglalkozó vegyész, egyetemi tanár, aki korábban vizsgálta a földigiliszták aminosav-összetételét és fehérjetartalmát, ami ugyanolyannak bizonyult, mint a húsé.

– Európában a rovarevésről még nincs tapasztalat, hosszabb távú kísérletek szükségesek – felelte kérdésünkre. – Elképzelhető, hogy valamikor betörhet az élelmezési piacra, de őszintén megvallva engem taszít. Köznapi értelemben vett rost a rovarban nincs, ellenben kitin, vagyis nitrogéntartalmú poliszaharin található, amit az ember nem tud emészteni, ezért kitölti a gyomrot és a beleket, és talán később lesz tőle éhes.

Marad a vörösboros marhapörköltnél Ábrahám Levente rovarász, a kaposvári Rippl-Rónai Múzeum igazgatója is. Kóstolt már rovart, de idegenkedik tőle. A kérdésnek azonban van gazdasági vetülete, mert egy kiló marhahús előállításához képest 80 százalékkal kevesebb költségre, energiára van szükség egy kiló rovarfehérje kitermelésére. Növényevő rovarokat, tücsköt és sáskát, lisztbogarat tenyésztenek a világban, főként állatok táplálására. Az emberiség a jövőben a gazdaságossága miatt fordulhat a rovarok felé, mert egyre többen élünk a földön, és egyre kevesebb a fehérjeforrás. A rovarok képesek jó minőségű fehérjét szolgáltatni, és ez változatos táplálkozást jelenthet.

Nem az emberi, inkább a haszonállatok rovarfogyasztásában látja a jövőt Molnár Marcell egyetemi docens. A drága importszóját vagy a genetikailag módosított takarmánynövényeket lehet helyettesíteni a rovarokkal, ezzel csökkenthető a mezőgazdasági termelés környezeti lábnyoma, mert a hulladékokból is előállítható rovar, hiszen mezőgazdasági melléktermékeken, komposzton is lehet tenyészteni. Jó hatékonysággal lehet belőle állati fehérjét előállítani. A rovarok humán fogyasztása most még ​kuriózumnak számít, de hozzá kell tenni, hogy egyes ételfestékek alapanyagát is rovarok adják, mint a bíbortetű.

A sonline.hu nyomán