Egyre többen vállalkoznak negyven körül az anyaságra

Több évtizedes tendencia – nemcsak itthon, de világszerte sok országban –, hogy a nők egyre idősebb korban szülnek. Bár részben relatív, mit értünk „idősebb” kor alatt, számokban is jól kifejezhető az irány még alig harminc évre visszatekintve is.

A KSH adatai szerint az 1990-es években a legtöbb élveszülés a 20-24, illetve a 25-29 éves kor közötti nők körében történt. 2016-ra a vezetést a 30-34 éves kor közötti korosztály vette át, de még 35 és 39 között is többen szültek már, mint a 20–24 évesek, a 40 és 45 között szülő nők aránya kifejezetten dinamikusan nőtt: megháromszorozódott az elmúlt 25 évben.

Ma pedig, amellett, hogy a 35 évesek negyedének nincs utódja, a szülő nők 4,5 százaléka 40 feletti: a gyerekvállalás nemcsak hogy határozottan a harmincas-negyvenes évekre tolódott, de a határ egyre tágulni látszik.

Az okokat sokan – szociológusok, pszichológusok, statisztikusok, családsegítők – firtatták. A női szerepekkel kapcsolatos változások, a nők átalakulóban lévő munkaerőpiaci helyzete, a növekvő tanulási egyenlőség csak az okok egyik csoportja, amely miatt a nők későbbi időpontra halasztják a gyermekvállalást. 

– A szülészeti gyakorlatban is évek óta tapasztaljuk, hogy egyre inkább a 35–45 éves korosztály felé tolódik ki az első gyermek vállalása – mondta dr. Kőszegi László szekszárdi szülész-nőgyógyász. 

– Ennek több oka is van – folytatta. – Az egyik és talán a legjellemzőbb, hogy a fiatal nők kikerülve az egyetemről először egzisztenciát szeretnének teremteni maguknak, és csak ezt követően jön szóba a szülés. Ez általában a harmincas éveik végén jön el a hölgyeknél. A későn vállalt gyermekek egy része új párkapcsolat eredménye is, hiszen a már idősebb fejjel összekerült pár jogos igénye, hogy legyen közös gyermekük. Sajnos az sem ritka, hogy ilyenkor viszont nem „jön össze” olyan gyorsan a csemete, ahogy azt a szülők szeretnék, és újabb évek mennek el a próbálkozással. 

Ha tehát pusztán a biológiai szempontokat vesszük figyelembe, a gyermekvállalás 25 és 30 éves kor között lenne ideális. Ha a szociális és anyagi szempontok realitásával is számolunk, akkor azt mondhatjuk, hogy orvosi értelemben még a 30–35 éves kor közötti időpont is megfelelő. Ezt követően a petesejtek biológiai értéke fokozatosan csökken, tette hozzá a szakorvos. A gyermekvállalás későbbre halasztása új keletű. Évtizedekig alig változott: 1960 és 1990 között a szülő nők több mint fele 25 éven aluli volt. 

– Az ember azt gondolja a húszas éveiben járva, hogy még rengeteg ideje van arra, hogy gyermeket vállaljon. Sokszor olyan dolgok is közbejönnek, melyekre nem is gondoltunk korábban – mondta Simon Gréta kétgyermekes szekszárdi anyuka.

– Nálunk a férjem lett beteg, pontosabban rákos. Két évünk ment el arra, hogy kemoterápiára járt, illetve felerősödött. Kisebb gondunk is nagyobb volt a gyerekvállalásnál. Ezt követően szembesültünk azzal, hogy beültetéssel tudunk csak gyermeket vállalni. Ez sem jött össze egyből, erre újabb négy évünk ment rá. Végül 39 évesen vártam az első, majd 42 évesen a második gyermekünket. Szerencsére mind a ketten egészségesek. 

– Az először szülő, idősebb nőknél a teherbeesés valószínűsége alacsonyabb, a vetélés lehetősége magasabb, és az anya életkorának előrehaladtával bizonyos kromoszóma-rendellenességek is nagyobb eséllyel fordulhatnak elő – mondta dr. Kőszegi László. 

A kései gyerekvállalással kapcsolatban több aggodalom is felmerül. Egy 40 évesen szülő nő gyereke egyetemi tanulmányai alatt már közel nyugdíjas lesz, és ha anyagi gondok nem is merülnek fel, még akkor is ott a kérdés: egészségileg hogyan tud majd helytállni. Ezekre a félelmekre is van válasz, megfelelő testmozgással, egészséges életmóddal hosszú évekig karban lehet tartani a testet, tudatos pénzügyi tervezéssel a gyerekkel kapcsolatos kiadásokra is fel lehet készülni.

Azok közül, akik idősebb korban vállalnak gyereket, sokan jól tudják, vigyázniuk kell magukra, felelősebben kell gondolkodniuk, mint egy fiatalabb szülőnek, így a hátrányból tulajdonképpen előny lesz.