Túl sokat kütyüzik a gyerek? Érdemes az okait megvizsgálni!

A technika fejlődésével a tudományos kutatások nem tudják tartani a lépést, ezért nehéz konkrét szabályokat meghatározni, ám mégis vannak olyan irányelvek, amelyeket a szülőknek érdemes mérlegelni, amikor a gyermekük kütyühasználatáról döntenek – mondta Makovics Gábor okleveles pszichológus, aki nemrégiben a képernyőtudatosságról tartott előadást Szekszárdon, a Babits Mihály Kulturális Központban. 

Elmondta, hogy az Egészségügyi Világszervezet jelenlegi ajánlása szerint kétéves kor alatt egyáltalán nincs szüksége egy kicsinek arra, hogy bármilyen képernyőt bámuljon. Ennyi idősen egy gyerek idegrendszere ehhez éretlen. A sok, túlzott inger nem segíti a fejlődését, inkább interaktív játékra, személyes kapcsolódásra kell törekedni.

Később, 2–5 éves kor között is legfeljebb napi egy, ötéves kor fölött napi két óra képernyőzés ajánlott, legyen az akár tv, telefon, tablet vagy laptop. A szakember hozzátette, hogy egy idősebb gyerek többnyire már a tanulmányaihoz is használja ezeket az eszközöket, ezért nehéz betartani az időkorlátot. Esetükben inkább a tanuláson kívüli kütyüzést érdemes behatárolni. 

A képernyő előtt töltött túl sok idő mozgásszegény életmódhoz vezethet, alvásproblémákat és az iskolai teljesítmény romlását eredményezheti. Azzal is járhat, ha egy gyerek a virtuális tér rabja, hogy az érzelmi világa beszűkül, nehéz őt a külvilágból elérni, romlanak a társas kapcsolatai, nem mélyülnek el barátságok. Emellett a virtuális világban azonnali a „jutalom”, és nehezen tudja elfogadni, hogy a való életben ez nincs így. 
Ha egy szülő azt veszi észre, hogy gyermeke túl sok időt tölt a képernyő előtt, érdemes ezt fokozatosan csökkenteni.

Emellett azt tanácsolja a pszichológus, hogy a szülő beszélje meg a szándékait a gyerekkel, és közösen jussanak kompromisszumra. Ugyanakkor azon is érdemes elgondolkozni, hogy mi vezethetett a sok kütyüzéshez, mivel gyakran ez menekülés a valóság elől. Többek között önbizalomhiány, kiközösítés, bántalmazás és családi nyomás is állhat a háttérben. 

Fontos tehát az okokkal is foglalkozni, mert ez által megszüntethető a tünet. A kép­ernyőzés csökkenti a szorongást, így azt is meg kell tanítani egy gyereknek, hogy vannak a feszültségoldásnak más, egészséges módjai is, például a sport, egy hobbi vagy légzéstechnika. 

A példamutatás ugyancsak fontos, hiszen nem várható el egy gyerektől, hogy mellőzze a kütyüzést, ha a szüleitől is azt látja, hogy ez a kikapcsolódás legfőbb módja. Makovics Gábor szerint a mértékletesség az egyik kulcsszó, hiszen a mai világban elkerülhetetlen az eligazodás az online térben, és a negatívumok mellett pozitív hatásai is vannak az okoseszközök használatának. 

Segíthetik például a problémamegoldást, fejleszthetik a logikai képességet és a finommotorikát. A pszichológus szerint érthető, ha egy szülő időnként a telefont, a tabletet használja arra, hogy lekösse a kicsi gyereket, de a hosszú távú következményekre is gondolni kell, ha ez rendszeres. Érdemes mesék, játékok által megmutatni, hogy más módjai is vannak a kritikus helyzetek kezelésének. 

Makovics Gábor arra is figyelmeztetett, hogy a szülő lehetőleg vonódjon be a gyereke virtuális tevékenységébe. A kicsik esetében jó, ha tudja, milyen videókat néz, és érdemes olyan alkalmazásokat használni, amelyek nem engedik, hogy a gyerek olyan tartalmakhoz férjen hozzá, amelyek nem a korosztályának megfelelőek. Az idősebb gyerekeknél azonban a magánszférát is tanácsos tiszteletben tartani. A tinédzserek esetében gyakori, hogy mivel a szülő nem igazodik el a virtuális világban, eltávolodik a gyerekétől.

Jó tehát érdeklődést mutatni, ezzel is fenntartani a közeli kapcsolatot. A szülői feladatok közé tartozik az önismeret fejlesztése is. Ha tisztában van a szülő azzal, mi érdekli a gyerekét, segíteni tud neki abban is, hogy megtalálja a saját útját, és abban is segítségére tud lenni, hogy újabb témákat fedezzen fel.