Támadtak a seregélyek

100 ÉVE Hányán mehetnek Tolnamegyéből Amerikába? A m. kir. belügyminiszter leiratban közölte a szekszárdi m. kir. államrendőrséggel azoknak a neveit, akiknek az Amerikai Egyesült Államokba való kivándorlásukat megengedte. Az engedély szerint a megállapított quotából a f. évben Tolnavármegyéből huszonnégy, ebből Szekszárd városból két egyén vándorolhat ki. A kivándorolni szándékozók legnagyobb része asszony és gyermek, akik Amerikában lakó férjeiket, illetve atyjukat kívánják felkeresni. (Tolnamegyei Ujság, 1924. augusztus 9.)

100 ÉVE Felhőszakadás és árvíz. E hó 3-án olyan sűrű zápor volt Szekszárdon, hogy a városon keresztül haladó Sédpatak medre teljesen megtelt vízzel. A hegyről lerohanó ár sok fát, gazt és piszkot hozott le magával és ez mind megakadt a vasút melletti hidaknál, úgy, hogy a kivonult tűzoltóknak és rendőröknek kellett a hidak alatti mederszelvényt tisztán tartani, hogy a víztömeg az így támadt akadálytól meg ne duzzadhasson. A tűzoltók és rendőrök önfeláldozó munkája nem bírta elhárítani az árvízveszedelmet, amely mégis csak bekövetkezett. Az eső vize megtöltötte a medret, valamint a városi kislakások mellett lévő iszapoló sarkot, amelynek partján átcsapott és a víz szinte percek alatt elárasztotta úgy a kislakások kertjeit, mint a környékbeli házak és az épülő evangélikus templom telkét, sőt a kicsapó szennyes ár egész a zsidó templomig hatolt, mert a víz a partot is átszakította. (Tolnamegyei Ujság, 1924. augusztus 9.)

100 ÉVE A szekszárdi strandfürdő. Szekszárdon, a Csörgetónál létesített strandfürdő iránt nagymértékben nyilatkozik meg a fürdőző közönség érdeklődése, a fürdő oly nagy látogatottságnak örvend, hogy a vezetőségnek nincs módjában a kabinigényeket kielégíteni. A fürdő igazgatósága értesülésünk szerint készséggel enged át helyet azoknak, akik a fürdőn kabint óhajtanak saját költségükön építeni. (Tolnamegyei Ujság, 1924. augusztus 9.)

90 ÉVE Hősi emlékmű Györkönyben. Györköny község képviselőtestülete elhatározta, hogy a világháborúban elesett hőseinek emlékét megörökíti. Hogy az emlékmű a hősökhöz méltó módon hirdethesse az utókornak a megdicsőültek életáldozatát, a község hősi emlékalapot létesít és ha a kellő összeg összegyűlik, megépítteti a művészi szoborművet. (Tolnamegyei Ujság, 1934. augusztus 11.)

90 ÉVE Egy vadőr kezében felrobbant a fegyver. Pákolics István nagydorogi vadőr egy keselyűt akart lelőni. Amint elsütötte a fegyverét, a puska csöve szétrobbant és Pákolics balkarja a repeszdaraboktól annyira megsérült, hogy be kellett szállítani a szekszárdi kórházba. A szerencsétlen ember karját valószínűen amputálni kell. (Tolnamegyei Ujság, 1934. augusztus 11.)

90 ÉVE A madocsai bika felöklelte a tehenest. Molnár Gergely 50 éves madocsai községi tehenes folyó hó 7-én a teheneket hajtotta ki a legelőre. Útközben egy különben jámbor bika valamitől megvadult, a tehenest felöklelte, majd úgy megtiporta, hogy a fején súlyosan megsérült és több oldalbordája is eltörött. Beszállították a szekszárdi közkórházba. (Tolnamegyei Ujság, 1934. augusztus 11.)

60 ÉVE Támadnak a seregélyek. Nemrégiben kezdődött meg a szőlőérés, de a Szekszárdi Állami Gazdaság egyes részeiben máris nagy károkat okoznak a seregélyek. A bátaszéki területen két nagy csoport seregélyt figyeltek meg – becslések szerint összesen lehetnek harmincezren. A seregélyek roppant nagy károkat okozhatnak a szőlőben, ezért minden lehető módon védekeznek ellenük. Üzembe helyezték a Szőlészeti Kutatóintézet riasztóberendezését amely meghatározott időközönként karbidot robbant és a durranástól megijednek, elrepülnek a madarak. (Tolna Megyei Népújság, 1964. augusztus 7.)

60 ÉVE Az izményi nők kitettek magukért. A vasárnapi országos tűzoltó-versenyen megyénkből 5 csapat vett részt. Mint a televízió közvetítéséből már sokan értesültek róla. a legjobb eredményt közülük az izményi női csapat érte el, mert a 400-as kismotor fecskendő szerelésében első díjat nyert. Jutalmuk egy 1800 forintos rádió és egy óriási ólomkristály-váza. Az izményi nőket az egész község nagy szeretettel fogadta. A verseny előtt jó szereplés esetére a tsz vezetősége kétnapos kirándulást ígért. A győzelmet Komáromi Lajos önkéntes tűzoltóparancsnok vezetésével kiharcolt csapat: Herceg Anna, Juhász Anna, Gazda Rozália, László Márta, Kelemen Márta, Erős Piroska és Balázs Mária, kiérdemelték a 2 napos kirándulást! (Tolna Megyei Népújság, 1964. augusztus11.)

60 ÉVE Ugartyúkok a nagydorogi legelőn. Ugartyúkokat, a nálunk rendkívül ritka ázsiai sztyeppéi vadmadarakat fedezett fel Imreh László szekszárdi gimnáziumi biológustanár a mintegy ezerholdas nagydorogi Szenes nagylegelőn. A hangjukról „hójik madárnak” is nevezett ugartyúkok igen félénkek, nappal elrejtőznek, s csak hajnalban és alkonyaikor hallatszik jajgatásszerű, kísértetiesen ható rikoltozásuk. A még fel nem tört ősgyepen rejtetten élő, csirkenagyságú vadmadarakból Bikács környékén is él még egy pár, a kutató észlelése szerint. (Tolna Megyei Népújság, 1964. augusztus 9.)