2024.12.20. 18:00
Csodás mesevilággá változott az egész város – nézze meg képgalériánkat!
A karácsonyfa-állítás szokása Németországból terjedt el, és a XVI. századig nyúlik vissza. Egykor gyertyák ragyogtak a fenyőágakon, ma már elektromos fényfüzérek. Szekszárd utcáit járva egészen káprázatos karácsonyi fényekkel lehet találkozni.

Csodás fényekbe öltöztették a lakóházakat Szekszárdon
Fotó: Denes Martonfai
Karácsonyi fények ragyogják be az utcákat, tereket, a házak és lakások ablakait. De vajon honnan ered ez a szokás? A karácsonyfa fényei – a gyertyák, illetve a fényfüzérek – a karácsonykor emberi testet öltött Megváltóra, a világ világosságára utalnak. A karácsonyfa tetejére helyezett csillag a betlehemi csillag jelképe, a fa tetejét díszítő angyaldísz a szenteste örömhírt hozó égi követre emlékeztet – írják az Evangélikus.hu oldalon.

Fotó: Mártonfai Dénes
Német szokásként terjedt el a karácsonyfa-állítás
A karácsonyfa-állítás szokása a XVI. századig nyúlik vissza, és Németországból indult. Pontos eredete ismeretlen, de egyes feltételezések szerint Luther Márton állította az első karácsonyfát családja körében. A hagyomány úgy tartja, hogy egy téli estén, amikor a reformátor hazafelé tartott, az egyik út menti fenyőfán ragyogó kis fényeket vett észre. Luthert lenyűgözte a látvány. Amikor hazaért, gyertyákat helyezett egy fára, úgy mesélte el a családjának, amit látott.
Hazánkba a karácsonyfa állításának szokása az arisztokrácia közvetítésével került az 1820-as években. Az Élet és Literatúra című folyóirat 1842-ben megjelent cikke szerint 1824-ben Brunszvik Teréz martonvásári grófnő állított először karácsonyfát Bécsben látott minta alapján. Eleinte a német és osztrák rokoni szálakkal rendelkező arisztokrata családokban terjedt el az új karácsonyi szokás. Lassan a városi polgárság, majd a falusi értelmiség, végül a parasztság körében is népszerű lett a karácsonyfa, amelynek állítása igazán csak az 1920-as, 1930-as években kezdett el széles körben szokássá válni. A szegényebb családokban továbbra is inkább a zöld ág – az örökzöld, többnyire fenyő díszített ágának – állítása terjedt el.
Kezdetben gyertyák biztosították a karácsonyi fényeket
Kezdetben persze gyertyák égtek a fenyőágakon, amely nagyon szép ugyan, de roppant tűzveszélyes. Az elektromos fényfüzérek megjelenéséig viszont 1882-ig kellett várni. Erről a Kultúra.hu ír. Az ötlet Edward Hibberd Johnson-tól ered, aki együtt dolgozott az izzót 1880-ban szabadalmaztató Thomas Edisonnal. Bár a széles körű villamosítás még évtizedekre volt, Johnsonnak támadt egy ötlete, és New York-i otthonának ablakába állított egy fenyőfát, amelyre 80 darab piros, fehér és kék izzóból álló égősort szerelt fel, az elektromosságot generátor biztosította. A látványosság tömegeket vonzott, a járókelők a háza előtt csodálták a ragyogó fényeket. Aztán évről évre egyre több izzóval díszítette a fát, a sajtónak és a tágabb közönségnek tartott bemutatói elektromos energia általános népszerűsítését és egyben az izzók keresletének felfuttatását szolgálták. Miután Grover Cleveland amerikai elnök 1895-ben elektromos fényekkel díszített fenyőfát mutatott be a Fehér Házban, a fényfüzérek gyorsan divattá váltak.

Fotó: Mártonfai Dénes
Persze csak azoknál, akik megengedhették maguknak. Johnson találmánya ugyanis jócskán megelőzte korát: az áram még nem volt mindenki számára elérhető, és az izzók, valamint a generátorok is meglehetősen drágák voltak. A fényfüzérek széles körben csak a XX. században terjedtek el, amelyekkel már nemcsak a karácsonyfákat, de a házakat, üzleteket is díszítették. Azóta a szokás a világ minden pontján elterjedt.
Csodás látványban lehet részese annak is, aki Szekszárd utcáit járja ezekben a napokban, hiszen egészen káprázatos dekorációkkal lehet találkozni.
Galériánkban ezekből adunk egy csokorra valót.
Karácsonyi fények világítják be az egész várost
Fotók: Mártonfai Dénes