A kék óriás csípése pokoli kínokat okoz

A kertben, de akár a padláson is összefuthatunk a hatalmas, kékesfekete rovarral, a kék fadongóval. Mérete miatt darázsnak tűnhet, pedig egy teljesen más világból érkezik. Az emberek többsége félreérti őt – ahogy sok más, kevéssé ismert állatot is –, pedig jelenléte nemcsak ártalmatlan, de kifejezetten hasznos is. Dr. Gabi Géza agrármérnök szerint „a fadongó szelíd és hasznos rovar, ami csak akkor csíp, ha közvetlen életveszélyben érzi magát – például, ha megfogjuk.” A szakember szerint az ács méh, ahogy népiesen nevezik, figyelemre méltó építészeti teljesítményre is képes.

Az európai óriás

A kék fadongó (Xylocopa violacea) Európa egyik legnagyobb méhfaja. Teste akár 2,5–3 cm hosszú is lehet, teljes felületét selymesen csillogó, kékesfekete szőr borítja. Ez a látványos külső nemcsak megkülönbözteti, hanem sokakat meg is ijeszt – ám ez a félelem alaptalan. „Nem támad, nem agresszív. A kék fadongó inkább elvonul, mintsem konfrontálódjon” – hangsúlyozza dr. Gabi Géza. „A csípés lehetősége csak akkor áll fenn, ha valaki véletlenül megfogja, például egy virágon pihenve.”

A fákban élő mester, a kék fadongó

Nevét nem véletlenül kapta. A kék fadongó magányos életet él, s korhadó vagy kiszáradt fába fúr alagutat, akár 30 centiméter mélyen is, hogy ott készítse el utódainak bölcsőjét. Az apró, kerek nyílások a fákon – különösen régi tetőszerkezeteken, padlásokon, villanyoszlopokon – a jelenlétének árulkodó jelei. A nőstény erős állkapcsával dolgozik: egymás melletti cellákba helyezi a petéket, mindegyik mellé egy kis adag virágport halmoz fel. A lárvák ebből táplálkoznak, majd a bölcsőben telelnek át, és tavasszal bábozódnak be.
Egyedül egy ellenségük van, aki még náluk is kitartóbb: a fakopáncs, aki füllel és csőrrel is rátalál a fészekre, és könyörtelenül feltépi a fát, ha lárvára lel.

Barát vagy betolakodó?

Bár az élő fákat soha nem károsítja, a kiszáradt épületfákban való fészekásás néha gondot okozhat. Főként nyílt, régi tetőszerkezeteknél fordul elő, hogy a dongó jelenléte miatt kisebb szerkezeti problémák alakulnak ki. Ha fűrészpor-szerű morzsalékot látunk egy gerenda alatt, érdemes közelebbről megnézni – lehet, hogy egy fadongó fészkét találtuk meg. Ennek ellenére a kék fadongó nem kártevő, hanem egy különleges társunk az ökoszisztémában.

Egy csípés története – avagy mi van, ha mégis…

Dr. Gabi Géza egy személyes élményt is megosztott:
„Annak idején a bátyám kisfia bogarakat gyűjtött. Gondoltam, megfogom a ruhák közé bújt gyönyörű szép fadongót. Tudtam, hogy van neki fullánkja, de valahogy megfeledkeztem róla. Belecsípett a középső ujjbegyembe. Emberi szavakkal nem lehet kifejezni, hogy mennyire fájt. Egy ellenszere volt és az szerencsére eszembe jutott. Az pedig nem más, mint a vöröshagyma. Egy kis fej vöröshagymát kibeleztem annyira, hogy az ujjam beleférjen. Ráhúztam az ujjamra. Körülbelül 15-20 perc múlva kezdett hatni, de addig pokoli kínokat álltam ki. Hála Istennek, félóra múlva mintha elvágták volna. Még meg se dagadt.”

A csípés tehát valóban fájdalmas, és bár ritka, allergiások számára veszélyes lehet.

Beporzó bajnok 

A kék fadongó nemcsak látványos, hanem hasznos is. Miközben virágokat látogat, szorgalmasan porozza be a növényeket, így kulcsszerepet játszik az ökoszisztémában – különösen ott, ahol a háziméhek száma csökken.