Arra az egyetemre jár, melyről ötvenhat Nobel-díjas került ki

– Sok tehetséges fiatal jár a Bonyhádi Petőfi Sándor Evangélikus Gimnáziumba, de azt hallottam, hogy Takács Péter a jók közül is kiemelkedett. Tavaly érettségizett, majd felvételt nyert a Hei­delbergi Egyetem biokémia szakára. Nehéz volt bejutni?

– Kétfordulós a kiválasztási rendszer, s a számok magukért beszélnek – válaszolta Takács Péter. – Első körben kilencszázan adták be jelentkezésüket, s közülük hetvenötöt hívtak be a második fordulós elbeszélgetésre, majd huszonötünket vettek fel.

– Mekkora ez az egyetem, és miben jó?

– A Heidelbergi Egyetem négy kampusszal és tizenkét karral rendelkezik, amelyek lefedik a teljes tudományos spektrumot. Van például kémiai és földtudományi kar, orvostudományi, jogi és filozófiai kar is. Öt kontinens körülbelül 32 ezer diákja jár ide, persze a legtöbbjük, körülbelül a nyolcvan százalékuk német. A szakomon az elsősök között én vagyok az egyetlen magyar, de érdekességképpen megemlítem, hogy van két kínai származású, de Németországban élő, és egy német származású, de Brazíliában élő hallgatótársam is.

– Hogyan kezd valaki a biokémia iránt érdeklődni? Mi vonzhat egy fiatalembert erre a pályára?

– Középiskolás koromban ismerkedtem meg a biokémiával, mint szakterülettel. Egy hetet a Magyar Tudományos Akadémia kutatótáborában töltöttem, a szerves kémiához kapcsolódó téma tanulmányozásával. A tábor után döntöttem úgy, hogy mindenképpen a kutatásban képzelem el a jövőmet. Azért esett a választásom Heidelbergre, mert itt az orvosi és biokémiai jellegű kutatások magas színvonalúak, és a biokémia szak is erőteljesen kutatásorientált és gyakorlati jellegű. Tanáraimnak és mentoraimnak köszönöm, hogy segítettek eljutni ide. A heidelbergi diplomát az egész világon elismerik. Ez Németország legjobb, a világ 42. legjobb egyeteme.

– Vannak-e hírességek az ott végzettek, illetve a tanárok között?

– Az egyetem büszke arra, hogy eddig ötvenhat Nobel-díjas kutatót adott a világnak, közülük kettő volt magyar származású. Lénárd Fülöp (fizikai Nobel-díjat kapott 1905-ben) és Bárány Róbert (orvostudományi Nobel-díjat kapott 1914-ben). Megemlítek még egy személyt, Bert Sakmann professzort (Orvostudományi Nobel-díjat kapott 1991-ben), akivel volt szerencsém még középiskolás koromban Szegeden, egy molekuláris biológiai témájú konferencián találkozni. Ö jelenleg is Heidelbergben, a Max Planck Kutatóintézetben dolgozik.

– Okoz-e nehézséget a nyelv, a sok szakkifejezés?

– A bonyhádi gimnázium DSD-tagiskola, vagyis Deutsches Sprachdiplom, felsőfokú német nyelvvizsga-bizonyítvány kiadására jogosult intézmény. Én le is tettem a C1-es minősítésű nyelvvizsgát. Kikerülve persze nehezen indult a nyelvhasználat, de aztán sokat haladtam, köszönhetően az anyanyelvi környezetnek. Azonban, mint minden természettudománynak, a biokémiának is az angol a szakmai nyelve. Rengeteg kifejezésnek nincs is német megfelelője, így elengedhetetlen az angol szakirodalom olvasása, és a tudományos angol gyakorlása. Szépen haladok. Egy szemináriumon már én tartottam előadást az évfolyamtársaimnak kronobiológia témában. Az ehhez szükséges segítséget Michael Brunner professzortól kaptam, aki a tavalyi orvostudományi Nobel-díjat elnyerő három amerikai kutató munkatársa volt.

– Összetartanak a magyar diákok Heidelbergben?

– Ez egy Pécs méretű egyetemváros. Az intézményt 1386-ban alapították, és a település konkrétan köré épült. A városi rendezvényeket jórészt a hallgatók szervezik, például az Őszköszöntő fesztivált vagy a farsangi felvonulást. Aktívak vagyunk mi is: az Erasmus-programban résztvevőkkel együtt körülbelül ötven magyar hallgató tanul az egyetemen. Most januárban jött létre a Heidelbergi Magyar Egyetemisták Egyesülete, amelynek én is alapító tagja vagyok.

– Merre tovább?

– Szeretnék diplomát, aztán doktori fokozatot szerezni. A biokémián belül még nincs konkrét szakterületem, sok része van, ami lenyűgöz. Elhelyezkedés tekintetében rengeteg a lehetőség. Elképezhetőnek tartok egy kutatói állást az egyetemen, esetleg a környéken található kutatóközpontok valamelyikében. Mondjuk a Német Rákkutató Központban vagy nagyvállalatoknál, például a BASF-nél.

– Gondolkodhat-e úgy egy külföldön diplomát szerző fiatal, hogy hazajön dolgozni Magyarországra?

– Igen, amennyiben megfelelőek a feltételek. De jelenleg nem látok ezen a téren előrelépést. Egy külföldi diploma, főleg egy magasan rangsorolt egyetemé nagy értéket képvisel, és versenyképes tudást feltételez. S hogy ennek hozadéka legyen, ahhoz a kutató számára már pályakezdő korában is korszerű munkakörnyezetet és biztos anyagi háttér szükséges.

A világ jelenlegi legjobb egyetemeinek rangsora

Minden évben összeállítják a világ legjobb egyetemeinek rangsorát. A lista élén főként amerikai felsőoktatási intézmények állnak, itt-ott egy-egy angol és svájci is előfordul. A legjobb német, a Heidelbergi Egyetem, a 42. 1. Harvard University, 2. Stanford University, 3. University of Cambridge, 4. Massachusetts Institute of Technology (MIT), 5. University of California, Berkeley, 6. Princeton University, 7. University of Oxford, 8. Columbia University, 9. California Institute of Technology, 10. University of Chicago, 11. Yale University, 12. University of California, Los Angeles, 13. University of Washington, 14. Cornell University, 15. University of California, San Diego, 16. University College London, 17. University of Pennsylvania, 18. Johns Hopkins University, 19. Swiss Federal Institute of Technology Zurich, 20. Wa­shington University in St. Louis