Az agancs gyűjtése és eladása bűncselekmény

Az elhullott agancs fontos információforrás, ezért szakmai szempontból kiemelt jelentőségű, hogy ezek a vadászok kezébe kerüljenek, hogy értékelhessék az állat fejdíszeit. Sokan nem tudják, de a földön heverő agancs jogilag a vadászatra jogosult szervezetek tulajdona, amit egy kívülálló nem is szedhet össze.

Dr. Király István, az Országos Vadászkamara megyei szervezetének titkára elmondta, több évszázados hagyománya van a hullajtott agancs gyűjtésének a megyében is. Tavaly országosan 37 550 körüli volt a gímszarvasállomány, és 12 ezer körüli a dámállomány, ebből a megyében 2063 gím, míg 2400 dámbikát tartottak nyilván.

A hullajtott agancsból csak Tolna megyében 100 millió forint körüli a befolyt érték, kilónként ötezer forinttal számolva. A feketepiacon ennek a négyszeresét is kifizetik az agancsokért, éppen emiatt vannak olyanok, akik ennek a gyűjtésére szakosodtak.

A Dunántúlon a teljes gímállomány fele, a dámnak a jelentős mennyisége található. Dr. Király István elmondta azt is, hogy a hullajtott agancs gyűjtése kizárólag írásos engedély birtokában lehetséges, amit az adott vadásztársaság állít ki. Az engedély nélküli gyűjtés szabálysértésnek (50 ezer forintnyi érték alatt), nagyobb értéknél pedig bűncselekménynek minősül, ami a jogtalan vadászat kategóriájához hasonló – 100 ezer forinttól 5 millió forintig terjedő – büntetést vonhat maga után. Ehhez társulhat még a vad tiltott módon való zaklatása, ugyanis gyűjtés közben előfordul, hogy „mozgatják” a vadat, mert futás közben könnyebben leejti az agancsát.

Az illegális agancsgyűjtők módszere, hogy csatárláncban, kutyákkal végigjárják a vad által kedvelt nappali pihenőhelyeket. A megzavart állat menekülése közben idő előtt hullajthatja el a fejdíszét, extrém esetben az agancstő is megsérülhet. Ez fájdalmat, örök sérülést okoz, mely állatkínzásnak minősül. Mindez a sérülést elszenvedő bikáknál torz növekedésű agancsfejlődést okoz, mely jelentős értékvesztést jelent a vadgazdálkodónak anyagilag és erkölcsileg egyaránt.

Potencianövelő, dísztárgy lesz belőle

A gímszarvasbikák hasznosítási célja éppen az impozáns fejdísz növesztése, mondta egy általunk megkérdezett bátaszéki vadász. Emögött a szakemberek tíz-tizennégy éves gondos munkája és befektetett pénze áll. Az illegális gyűjtők ezzel veszélyeztetik egy világviszonylatban elismert hazai ágazat sikeres működését. Az illegális gyűjtők által okozott károk helyrehozása sok időbe és pénzbe kerül.

Dr. Király István egyértelmű igennel felelt a kérdésre, hogy az is bűncselekményt követ-e el, aki az erdőben sétálva talált agancsot magával viszi. Hozzátette, ha az erdőgazdaság látogatási tilalmat rendelt el, akkor sétálni sem szabadna az adott időszakban az erdőben. Amennyiben mégis talál valaki agancsot, akkor jár el szabálykövetően, ha otthagyja, ahol megtalálta, vagy bejelentést tesz, és leadja az illetékes vadásztársaságnak.

A vadászterületeken található agancs elvitele lopásnak minősül; aki ezeket továbbértékesíti, az orgazdaságot követ el. Tolna megyében szerencsére rendőrségi eljárás nem nagyon volt emiatt az elmúlt évben, Baranya és Bács megyékben azonban gyakori, hogy illetéktelenek hirdetésben tájékoztatják az embereket arról, hogy átveszik a hullajtott agancsot. Király István elmondta, pár évvel ezelőtt Hőgyészen volt házkutatás, ahol jelentős számú „fejdíszt” találtak.

Az agancsokból egyébként dísztárgyakat, csillárt, tőröket készítenek, illetve a bútoriparban „hasznosítják”. Állítólag tonnányi mennyiségben kerül Ázsiába is a magyar szarvasagancsból, ahol potencianövelő szerek egyik összetevőjeként alkalmazzák.