Az enyhe tél mindenütt nehezíti a nád aratását

A magyar tenger kétszázharmincöt kilométeres partvonalán ezerkétszáz hektárnyi nádas található. Ennek harmadát természetvédelmi célból érintetlenül hagyják, a többit vágásforgó rendszerben lenne célszerű learatni, legalább három-négy évente. Ám ez igen nehéz, mert sok helyen nem oldható meg a gépesített vágás. Most pedig, bár itt a vágás ideje, az időjárás nem alkalmas erre: sem a tó, sem a talaj nem kellően fagyott, így várhatóan az idén is csak a kívánt mennyiség töredékét lehet learatni – közölte az Országos Vízügyi Főigazgatóság szóvivője. Siklós Gabriella szerint a balatoni nádat december 1-je és február 15-e között lehet learatni, az időszak indokolt esetben február 28-ig meghosszabbítható.

Mint arról az MTI tájékoztatott, az aratást nemcsak az időjárás, hanem a kevés vállalkozó is nehezíti. A Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság pályázatára egyetlen beadvány érkezett, a jelentkező huszonkét hektárnyi vízminőség-védelmi és tíz hektárnyi haszonnád learatását vállalta. Az igazgatóság régi terve, hogy pályázik nádarató gép beszerzésére, így maga végezhetné el a nádvágást. A kézi vágásra indított, tavalyi közfoglalkoztatási projektet a szóvivő úgy összegezte: a szokatlanul enyhe időjárás nem tette lehetővé a tervezett, mintegy hetven hektárnyi nád learatását, mindössze negyvenöt hektárnyi területről vágták le a nádat.

Tolna megye egyik legnagyobb taván, a Fadd-Dombori holtágon minden évben végeznek nádvágást, amennyiben az időjárási viszonyok azt megengedik – tájékoztatott Wusching Gábor, a helyi kommunális cég, a Fatodi Kft. ügyvezetője.

Mivel a nádat a befagyott vízről vágják, megfelelő vastagságú jégpáncélnak kell kialakulnia a partok közelében is ahhoz, hogy ezt a munkát biztonságosan lehessen végezni. Wusching Gábor emlékeztetett arra, hogy az öreg nád kitermelése a vízminőség szempontjából kedvező, hiszen a nagy tömegű növényzet eltávolítása a mederből hatalmas mennyiségű szerves anyagtól szabadítja meg a holtágat. Emellett az új nád minőségére is kedvező hatással van a nádvágás. Volt már példa rá, hogy a faddi önkormányzat a teljes – a Volent-öböltől Domboriig terjedő – holtág szakasz Fadd felé eső partján tudott nádat vágni, de például tavaly sehol nem alakult ki elég vastag jég a nádvágáshoz. Egyelőre az idei télen sem volt még olyan tartós hideg, hogy ezt a munkát elkezdhették volna.

Erre használják

A nádnak elsősorban elfásodott, üreges szárát hasznosítják. A levélzet lehullását követően, rendszerint november végén, december elején kezdődik meg az aratása. A learatott nádat a parton nagy kúpokba összerakva tárolják és helyben, vagy koncentráltan telephelyeken előfeldolgozzák. Ennek során az aratott kévékből a törött és rövid szálakat, valamint a gyékény vagy sás részeket eltávolítják és egységnyi kévékbe kötik, amelyeket tetőfedő nádként hasznosítanak, vagy tovább feldolgozzák nádpallónak, nádszövetnek, amelyet leginkább ugyancsak az építőipar hasznosít.