Szőlőt telepítenek, új fajtákra váltanak

Sokszor hallani, hogy a bor sorsa már eldől akkor, amikor a termelő elülteti az oltványokat. A fajták megválasztásának egyre nagyobb a jelentősége, hiszen a klímaváltozással is számolni kell. A múlt héten Szekszárdon tartott klímakonferencián hangzott el, hogy harminc-negyven év múlva hazánk éghajlata a mai közép-olaszországi területeknek lesz megfelelő, vagyis az eddiginél is több napsütésre, melegebb nyarakra, tavaszra és őszre kell felkészülnünk. A szőlőkben pedig csökkenek a savak.

A bátaszéki Nagy István, aki a helyi hegyközség elnöke, maga is szőlőtermelő, kérdésünkre elmondta, a fehér szőlő iránt nőtt a kereslet, így az újratelepített területeken eddig sauvignon blanc-t ültetett, jövőre pedig zöldveltelinivel és chardonnay-val folytatja majd a sort. Emellett merlot-t is telepít. A tavalyi pályázatnál nagyon sokan megkapták a lehetőséget arra, hogy támogatással újra telepítsék a területüket – mondta Nagy István. Ez nagy segítség a termelőknek még akkor is, ha minden műveletet először saját erőből kell elvégezni, és majd a végeredmény ellenőrzése után utalják csak a támogatási összeget, ami a teljes költség ötven százaléka.

Nagyon fontos az oltványnál az alany megválasztása is, azaz megtalálni, melyik passzol legjobban az adott szőlőterülethez attól függően, hogy például fagyzúgos, lejtős, vagy meleg oldalról van szó. A telepítésnél a legnagyobb költséget a támrendszer, a huzalok, az oszlopok jelentik, és nem könnyű a megfelelő brigádot sem megtalálni, akik a munkát szakszerűen elvégzik.

Mészáros Pál szekszárdi borásznak is nagy gyakorlata van a szőlőtelepítésben, hiszen évek óta „cseréli” a régi tőkéket. A borász is megerősítette, hogy a fehér szőlőkre egyre nagyobb az igény. A telepítésnél náluk az úgynevezett rezisztens fajták kaptak elsőbbséget, ezekre jellemző, hogy keveset kell csak permetezni, így környezet- és költségkímélők. A pécsi szőlészeti kutatóintézet régóta kísérletezik a rezisztens fajtákkal. Ezek az oltványok valamivel, mintegy húsz százalékkal drágábbak a többinél. Mészáros Pál elmondta, eddig már két hektárral telepítettek belőle, jövőre pedig újabb nyolc hektárnyit terveznek. Rezisztens szőlőfajták közül lehet venni többek között pinot noir- és cabernetfajtákat, valamint rajnairizling-oltványokat is.

Dúzsi Tamás szekszárdi borász eddig önerőből és nem pályázattal telepített, kékfrankost váltott kékfrankosra, vagyis ő nem váltott másik fajtára. Mint mondta, a közepes minőségű termőterületeken a könnyebb boroknak való fajtákat, például az ezerfürtűt ültette el, míg a nagyon jó minőségű ültetvényeken a nagy fajtákat termeli. Náluk is fontos szempont, hogy olyan fajtákat válasszon, hogy minél kevesebbet kelljen a szőlőt permetezni, és a biogazdálkodás felé is tettek lépéseket.

Kevesebb, de jó borokat adnak

Az újratelepítési támogatást azért adják, hogy az öreg ültetvényeket le tudják cserélni a gazdák. Mikor számít öregnek egy szőlőtőke? Kaliforniában a minimum 50 éves tőkéket tartják öregnek, míg az ausztrál borvidéken a 35 év felettieket definiálják így. Bordeaux-ban azt mondják, csak abból a szőlőből lehet magasabb minőségű bor, ha az legalább 25 éves tőkékről származik. Az öreg tőkéken a kor előrehaladtával csökken a szőlő növekedési ereje, a levelek és a fürtök is kisebbek lesznek. Mindeközben a gyökerek már olyan mélyen vannak, hogy nem érzik meg annyira a szárazságot vagy éppen a nyári 40 fokos meleget. Az is igaz, hogy az öreg tőkékről kisebb mennyiség szüretelhető. A bogyók is kisebbek, a héj-hús arány miatt a borok színben gazdagabbak, ízben pedig koncentráltabbak. Valóban megteremtheti a tőke kora a magasabb minőségű bor alapját.