Izgalmas hetek előtt állnak a gazdák

Idén elmaradt a tél, ilyen meleg januárra, februárra nem nagyon emlékeznek a gazdálkodók. Február végén egy átlagos esztendőben is elkezdődnek a kinti munkák, idén sincs ez másként.

A faddi Dunagro Szövetkezet elnöke, Czégény László elmondta, a napokban végzik az ősszel vetett repce és a kalászosok fejtrágyázását. Búzából 160, repcéből pedig 70 hektáron vetettek, mindkét növény biztató képet mutat. A következő munkafázis náluk a még vetés előtt álló talajok elsimítózása, hogy a földben lévő nedvességet megőrizzék. Idén nagyon kevés eső hullott, a talaj kiszáradt, a tavaszi vetések előtt – ami április elejére várható – jó lenne, ha feltöltődne vízzel a föld.

Szántóföldi növénytermesztés számokban

Ecker Rita Kisdorog határában gyümölcstermelőként gazdálkodik a családjával. A terület nagyobb részén almát, kisebb részén kajszit és őszibarackot termelnek. Az almásban a metszést már be is fejezték, most a barackosokban dolgoznak. Egyelőre minden nagyon biztató, ugyanakkor a barackosokban már piros bimbós állapotban vannak az ágak, amiket a meleg idő pillanatok alatt tovább érlel. A rügyeknek pedig elég a párfokos fagy ahhoz, hogy a termés egy része odalegyen. Az alma jobban bírja a lehűlést, igaz később is virágzik, mint a kajszi.

Nagyon izgalmas hetek állnak előttünk, mondta Ecker Rita, hiszen a sok munkát, pénzt, amit beleölt a gazdálkodásába egy éjszaka alatt lenullázhatja az időjárás. A metszéssel sem vártak, attól tartva, hogy ha marad a jó idő, napok alatt levirágozhatnak a gyümölcsfák, akkor viszont már nem lehet őket formálni.

A szekszárdi Hauszknecht Ferenc gazdaságának központja Alsónána határában, egy majorban van. A hatvanhét éves gazdálkodó fiával, Rolffal, és annak családjával együtt osztja be nap mint nap a munkafolyamatokat. A legtöbbször azzal kezdik, hogy megnézik, milyen idő várható aznap, illetve a következő napokban. Ma már nagyon jók az előrejelzések, így igazítani lehet hozzájuk a munkát, mondta Hauszknecht Ferenc. Évről évre csökkentették a kukorica és a búza vetésterületét az olajos magvak javára. Tavasszal repcéből és napraforgóból vetnek többet, már le is szerződtek a termés egy részére.

A kukorica és a búza ma már nem hoz sok hasznot

Évek óta visszatérő kérdés a megyei gazdálkodók körében is, mivel váltsák ki a területükön a búzát és a kukoricát. Ez a két növény ugyanis egyre inkább csak az önköltséget termeli meg, hasznot nem nagyon hoz. Hauszknecht Ferenc azt mondta, vetőmagot lenne jó termelni, azt azonban öntözni kell, így addig, amíg ezt nem tudják megoldani, kézenfekvő alternatívaként marad a több olajos növény.

Az elmúlt években a gabona- és olajnövények árának más növényekét meghaladó emelkedése, valamint a területalapú támogatások növekvő összege a termelőket arra ösztönözték, hogy kisebb kockázattal próbálnak jövedelmet termelni. Ennek megfelelően termelési szerkezetüket egyszerűsítették, egyre kevesebben foglalkoznak az alapnövényeken kívül más kultúrák ter­mesztésével. Ez pedig oda vezetett, hogy a gabona és a kukorica ára egyre lejjebb megy. Azok akik felismerik, hogy vannak növények, például a szója, a mák vagy a – már említett – vetőmag, melyek keresettek a piacon, jobban járnak azoknál, akik csak a hagyományos növényekben gondolkodnak.