Az elvetett magokból kikelő növények vonzóak lesznek a vadak számára

Vadkárnak minősül a gímszarvas, az őz, valamint a vaddisznó által a mezőgazdaságban és az erdőgazdálkodásban, továbbá a mezei nyúl által a gyümölcsösben és a kiskertekben okozott kár tíz százalékot meghaladó része. Tolna megyében is gyakori gond, hogy a vadak kárt okoznak a gazdálkodók kukoricájában, gabonájában, szőlőültetvényében, sőt még a bekerített kiskertekben is.

A napokban megkezdődött a kukorica vetése, amely az egyike a vadkároknak leginkább kitett kultúráknak. A vadkárelhárítások megtervezéséhez, hatékony kivitelezéséhez a gazdák és a vadászatra jogosultak szoros együttműködésére van szükség – hívta fel a figyelmet a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és az Országos Magyar Vadászati Védegylet.

A jelenlegi járványügyi intézkedések egyelőre lehetővé teszik a vadászok szabad mozgását, valamint az egyéni vadászati tevékenység folytatását, de a vadkárelhárítások megtervezése, megszervezése, illetve hatékony kivitelezése valójában csak a gazdákkal közös munka eredményeként valósulhat meg. Ehhez a felek között folyamatos és oda-vissza működő kommunikációra, élő kapcsolatra van szükség.

Tolna megyében kiemelkedően jó példa a 3400 hektáros vadászterülettel rendelkező Alsónánai Nimród Vadásztársaság kapcsolata a gazdálkodókkal. Dr. Berta Attila, a társaság elnöke elmondta, a hivatásos vadászaik megkeresték azokat a nagyobb területtel rendelkező gazdálkodókat, akik kukoricát vetnek az idén és megegyeztek abban, hogy a növény 5-6 leveles (8–10 centis magas) állapotától kezdve a vadásztársaság őrzi a területeket. Felvették a kapcsolatot a decsi szőlőhegyen azokkal a szőlőtermelőkkel is, akiknek új telepítésű ültetvényük van, amit a nyulak hajlamosak megrágni és ezzel nagy kárt okozni a szőlőtermelőknek. Itt szintén a védekezésről tárgyaltak. Olyan biológiai riasztószert (szivacsba itatott folyadékot) adtak át a gazdáknak, melyek kihelyezése ötven méterenként elriasztja a vadakat. A riasztószerek kihelyezésében kérte a vadásztársaság a gazdák közreműködését. És ezzel párhuzamosan a megyei kormányhivatal illetékes osztályától idény előtti gyérítési engedélyt kértek a nyulakra és a borzokra. Idén enyhe volt a tél és az apróvadak elszaporodtak.

A vadkár megelőzése azért is kiemelt feladat most, mert a járvány miatt a külföldről érkező bérvadászok nem jönnek, ami milliós bevételkiesést jelent. A vadhús ára is nagyon alacsony lett, így nem éri meg vele foglalkozni. Több mint hatvan százalékkal alacsonyabb áron veszik át a húst a felvásárlók, így egy kiló vaddisznóért 170, szarvasért 430, őzért 600 forintot fizetnek. Ugyanakkor, ha nem lövik ki a vadakat, akkor meg elszaporodnak a területen és több vadkárt csinálnak. Ördögi kör ez, mondta dr. Berta Attila, jelenleg egyedül a tagdíjakból kell fenntartani a társaságot, tette hozzá. Egy-egy vadkár okozta büntetés nagy bajt okozhatna a vadásztársaságnak.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és az Országos Magyar Vadászati Védegylet közös közleménye is arra hívja fel a figyelmet, hogy a vadászatra jogosult a károk megelőzése érdekében köteles a földhasználók számára elérhető módon a vadkárral kapcsolatos ügyekben hivatalos kapcsolattartót megadni. Ahol ez a személy esetleg még nem ismert, ott az adott vadgazdálkodási egység vezetőjét megkeresve szükséges tisztázni, hogy vadkár témában kihez fordulhat a földhasználó. Ugyanakkor kérik, hogy a gazdák időben jelezzék a vadászatra jogosultak felé a tervezett vetésszerkezetet annak érdekében, hogy a vadászatra jogosult is tisztában legyen a vadkárral potenciálisan érintett területek elhelyezkedéséről, hogy a vadkárelhárító tevékenységének fókuszába a vadkárveszélynek leginkább kitett területek kerülhessenek.

A kamara és a védegylet kéri, hogy a vadgazdálkodók és a gazdák a vetés napjától kezdődően egészen a kukorica kelését követő hétig naponta ellenőrizzék területeiket, és haladéktalanul jelezzék egymásnak, ha kárt észlelnek.

A vad túlszaporodása miatt az utóbbi két évtizedben szinte folyamatosan növekedett a térített vadkár, ez tavaly országosan megközelítette a 2,6 milliárd forintot. Ennek negyede egyetlen megyében, Somogyban realizálódott, ezt Zala és Baranya, majd Tolna megye követte a sorban, derült ki a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara adataiból.

A 2015-ös vadászati törvény szabályozza a vadkárkérdést

A vadkár kérdéskörét a 2015-ös vadászati törvény új alapokra helyezte. A jogszabály rögzíti: a vadállomány nemzeti értékünk és a természetes életközösségek része, megjelenése nem tekinthető rendellenességnek a mező- és erdőgazdasági területeken. Ezzel együtt az ágazati szereplőknek kiemelt figyelmet kell fordítani a vadkárok korrekt felmérésére és kezelésére. A vadkár felmérése terén előrelépést jelent a vadászati szervezetek, illetve a kapcsolódó szakterületek tudományos műhelyei által kialakított egységes vadkárfelmérési útmutató, amely négy pillérre épül: a körülmények tisztázására, a terepi szemlére, a pénzügyi értékelésre és a szakvélemény készítésére.

A megye településein napi problémát jelent a lakott területen egyre nagyobb számban megjelenő vad. A megye őzállománya nem mutat növekedést, tehát nem arról van szó, hogy több az őz, hanem arról, hogy alkalmazkodnak a körülményekhez, megszokják az ember közelségét, ezért a lakott területekre is bejárnak.