2020.04.21. 07:00
Nem mindenki alkalmas mezőgazdasági munkára
Ahogy elkezdődnek a tavaszi munkák a mezőgazdaságban, úgy kerül elő évről évre, hogy kevés a munkáskéz. Országosan nyolcvanezer, Tolna megyéből több ezer idénymunkás hiányzik.
Fotó: Makovics Kornél
Nem lehet találni hozzáértő, jó traktorost, mondta Kenesei Dezső bonyhádi gazdálkodó. Szinte folyamatosan hirdetik az állást, de aki jelentkezik, annak olyan igényei vannak, ami nem megfizethető. – Nem csak sokat kér, elvárja azt is, hogy hozzuk-vigyük, reggel–este. Ráadásul előre jelzi, hogy nem vállal plusz munkát, pedig ha itt a permetezés ideje, akkor azt csinálni kell. Akkor is, ha az szombatra, vasárnapra vagy ünnepnapra esik – tette hozzá. Héder Ferenc bátaszéki gazdálkodó, aki amiatt mérgelődött, nemhogy traktorost, de egyszerű munkást sem találni. A gyümölcsösben, majd a szőlőben lenne gyalogmunka. Nem kell hozzá különösebb szakértelem.
Pedig az elmúlt hetekben sokan veszítették el az állásukat, így adódhatna a helyzet, hogy közülük néhányan alkalmi munkát vállalnak. A helyzet persze nem ilyen egyszerű, a munka nélkül maradtak többsége városban él, és a környezetében nem foglalkozik senki mezőgazdasággal, ha pedig utazni kell a munkáért már nem biztos, hogy megérné.
Egy friss felmérés szerint a mezőgazdaságban történő elhelyezkedés lehetőségeit az is korlátozza, hogy a szektorban rendkívül magas az őstermelők és kisvállalkozások száma. Így kevés az idénymunkásokat nagyobb számban felszívni képes nagyobb vállalkozás.
A növénytermesztési ágazatokban főként a szabadföldi zöldségtermesztés és a gabonatermesztés területén lehet szükség pótlólagos munkaerőre. A gyümölcstermesztés területén az idénymunkások iránti igényt az idei évben azonban sok esetben visszafogja az a tény, hogy a kései fagyok miatt számos gyümölcsösben a szokásosnál kevesebb munkaerőre lesz szükség. Az olyan speciális területek is, mint a gombatermesztők, a válság nagy veszteseinek számítanak. A gombakereslet többségét ugyanis az éttermek és hotelek biztosítják, kiesésükkel a szektor hatvanszázalékos piacot vesztett, ezért a munkaerőre itt sincs igény.
A munkaerő mezőgazdaságba átáramlásának további korlátja, hogy ezek a munkák sok esetben nehéz fizikai terheléssel és az időjárásnak való fokozott kitettséggel járnak. Erre a típusú munkára pedig nem is mindenki alkalmas, irodában vagy vendéglátóhelyen foglalkoztatott munkavállalók számára nem jelentenek valós alternatívát, áll a Trenkwalder által készített friss felmérésben.
Tolna megyében többen is foglalkoznak munkaerő-közvetítésével. Ennek a formának azonban az a hátránya, hogy a közvetítővel (általában a brigádvezetővel) egyezik meg a gazda. A napidíj jellemzően 7-8 ezer forint, munkásonként, de a dolgozó nem kapja meg a teljes összeget, jó esetben legfeljebb ötezer forintot. Ilyenkor megvan a veszélye annak, hogy emiatt csak félgőzzel dolgozik. Se ő, se a gazda nem elégedett – mondta Nagy Péter paksi szőlőtermelő. Gyorsan hozzátette, az tény, hogy a brigádvezető a többletpénzből hozza-viszi is a munkásokat.
Nem éri meg feketén dolgozni
Komoly hátrány érheti azokat, akiket munkáltatójuk „feketén”, azaz bejelentés nélkül alkalmaz, hívta fel a figyelmet Mózsik Szilvia, a NAV megyei igazgatóságának sajtószóvivője. A következmények érinthetik a nyugdíjat, a táppénzt és egyéb ellátásokat, és például a hitelfelvételhez szükséges jövedelemigazolást is. Munkaviszony esetében ragaszkodni kell az írásban megkötött – minimum az alapbért és a munkakört tartalmazó – munkaszerződéshez, amelyből egy példány a munkavállalóé. Az alkalmi munka, idénymunka esetében nem kötelező az írásbeli szerződés, és bár az így alkalmazottak társadalombiztosítási szempontból még nem biztosítottak, de – a háztartási munkát vállalók kivételével – nyugellátás, munkahelyi baleset esetén egészségügyi ellátás, valamint munkanélküli ellátás nekik is jár.