Már színesedik a korai szőlő, most kevesebb permet is elég

Friss betegségtünetekkel nem találkoztunk az elmúlt héten, mondta dr. Vörös Géza, szekszárdi agrárszakmérnök, aki hétről hétre elemzi a borvidéken fellépő szőlőbetegségeket. A lehullott csapadék gyorsan felszáradt, a peronoszpóra így nem tudott fertőzni. A lisztharmat számára már csak a fejlődésben elmaradott bogyók és a fiatal lomb jöhetnek szóba.

A peronoszpóra azonban még rendkívül veszélyes, főleg a késői fajtákra nézve. Most érdemes permetezni a peronoszpóra ellen, megelőző jelleggel. A peronoszpóra fürtfertőzésre fogékony fajták (merlot, kadarka) még ki vannak téve az újabb fertőzési hullámoknak. Bár a jól védett ültetvényekben szép a szőlő, nagy termés várható, de még mindig erős védelmet kell folytatni. Még nem lehet átállni a kontakt készítményekre. A felszívódó szerek használata indokolt az új fertőzések megelőzésében/megállításában.

A felszívódó szerek mellett a folpet és a réz hatóanyagok használatát helyezzük előtérbe. A záródó fürtökön ez az utolsó jó lehetőség a kocsányhoz és a bogyók belső felületéhez odajuttatni a növényvédő szert.

A lisztharmat által erősebben fertőzött helyeken, – ahol nem sikerült megvédeni az állományt – azonnal védekezni kell. Elsősorban a kontakt készítmények (meptildinokap és kén) áztatásszerű használata állíthatja meg a fertőzést. A kontakt szerekhez társított felszívódó szereknek a további fertőzések kialakulásának megelőzésében van jelentősebb szerepük. A zöldmunka fontossága is kiemelkedő. A jól szellőző, nap által átjárt fürtzóna csak töredék mértékben fertőződik lisztharmat által, mint az árnyékban lévő fürtök. Ez az alacsonyabb páratartalomnak és a nap fertőtlenítő hatásának együttes eredménye.

A szőlőmolyok lárváinak károsítása folyamatos. Vizsgáljuk át a fürtöket, és ahol szövedéket vagy lárvára utaló rágást észlelünk, ott haladéktalanul permetezzünk. Folyamatos a második nemzedék lepkéinek rajzása. Szex-feromon csapdáink a héten átlagosan hét lepkét fogtak, mondta dr. Gabi Géza.

Mind a gombaölő, mind a rovarölő szerek kijuttatásánál ügyeljünk a jó fedettség elérésére. A mostani időszakban hektáronként a 400–500 liter vízmennyiséggel történő permetezés a legeredményesebb.

Az erősen zöldmunkázott tőkéken a fürtök a napra kerülnek. A bogyókat érő erős sugárzás hatására a bogyók bőrszövete megperzselődik. Ennél is veszélyesebb, amikor a magig ható sugárzás a kis fejlődő magot károsítja. Ennek eredményeképp a mag károsodott része feletti bogyórész elhal, rászárad-rátöpped a magra, féloldalas bogyó keletkezik. Nemcsak termésveszteség, minőségromlás alakul ki, hanem majd az érés időszakában szürkepenész telephellyé is válhat ez a rész. Lehetőség szerint a keleti oldalt levelezzük ki jobban, a nyugati oldalt hagyjuk takartabban. A délutáni nap erősebb és hosszabb ideig éri a tőkéket, így ezen az oldalon gyakoribb a napégés.

A túlterhelt tőkéken ebben az időszakban megjelenhetnek a tőkeelhalás tünetei. A terhelés csökkentésével, lombtrágyák folyamatos használatával megelőzhető a betegség fellépése. A tőke szakszerű, az első tünetek megjelenésekor elvégzett visszavágásával újra nevelhetjük a növényt.

A szőlőben a gyomnövényekre is fordítsunk kellő figyelmet. Ha az ültetvény mostanra kigyomosodott, a nyári kezelést glifozát tartalmú készítménnyel végezzük el. Több veszélyes gyom is újra „nekilendül” ebben az időszakban, ezért ezek irtására akkor kerüljön sor, amikor még harminc centinél nem nagyobbak. Később csak sok vesződséggel, többszöri kaszálás és az ezt követő újrahajtáskor elvégzett gyomirtás ad csak eredményt. A törzstisztításra fokozottan figyeljünk a glifozát tartalmú készítmények használatánál. A törzsön hagyott hajtásokon keresztül felszívódhatnak az ilyen hatóanyagú készítmények és a későbbiekben kárt okozhatnak a szőlőtőkéknek. A parlagfű megkezdte a virágzást, tartsuk parlagfűmentesen az ültetvényeket és környékét.

A szőlőkabócák ellen folytatni kell a védekezést. Maga a kártevő nem karanténbesorolású, csak a betegség (aranyszínű sárgaság fitoplazma), amit terjeszt. A borvidéken az amerikai szőlőkabóca lárvák károsítása folyamatos, a lárvák L5-ös fejlettségűek.

Felméréseink szerint csak az ültetvények tíz százalékában fordul elő jelentősebb állománya. Az általa terjesztett karanténbetegség – az aranyszínű sárgaság fitoplazma – jelenlétét még nem igazolták az elmúlt években elvégzett laboratóriumi vizsgálatok, így a megye két borvidéke jelen állapot szerint mentes az aranyszínű sárgaság fitoplazma-betegségtől.

A lepkekabóca is gondot okozhat

Azokban a termő ültetvényekben, amelyekben az előző tenyészidőben kimutatták az amerikai szőlőkabóca jelenlétét, kifejezetten ajánlott a lárvák ellen védekezni a nagyobb fertőzésveszély miatt. A szaporítóanyag-előállító területeken a vektor elleni védekezés kötelező, függetlenül attól, hogy előfordul-e a kabóca a területen vagy sem. A védekezésre több – a szőlőmolyok ellen is engedélyezett – rovarölő szer alkalmazható.

Egyre több termelőnél előfordulnak a borvidéken az amerikai lepkekabóca által okozott tünetek. Feltűnő ismertetőjele az időnként igen nagy mennyiségű fehér, vattaszerű viaszváladék, melynek védelmében a lárvák és nimfák fejlődnek. Háztetőszerűen összecsukott szürkésfehér, viaszporral borított, ezüstös szárnyai és sárga szemei könnyen felismerhetővé teszik. Védekezési lehetőségként az olajos készítményekkel történő, tél végi lemosó permetezés gyéríti az áttelelő tojásokat. A már kifejlett állat ellen lehet kontakt hatású, de célszerűbb felszívódó szereket használni.

Borítóképünkön: Takler András borász, aki arra figyelmeztet, hogy már a szőlőfürtöket is érdemes figyelni az utolsó permetezések előtt