Elkészült az ország és a megye vándorlási térképe

Az Otthon Centrum szakértői legfrissebb tanulmányukban az utóbbi három év adatait vetették össze, amelyben ezer lakosra vetítve vizsgálták az ország 197 járásának vándorlási mérlegét. Azt elemezték, hogy az adott járásban pozitív vagy negatív volt az eltelt évek alatt az oda- és az elköltözők aránya.

– Továbbra is a fővárosi agglomeráció a legkedveltebb vándorlási célpont. Pest megye szinte összes járásában pozitív volt a mérleg 2017 és 2019 között. Ez azt jelenti, hogy ezekbe a járásokba a vizsgált időszakban többen költöztek, mint ahányan elmentek onnan – összegezte a legutóbbi három év adatait Soóki-Tóth Gábor.

Az oda- és elvándorlók abszolút számát tekintve a Szigetszentmiklósi járás áll az élen. Erre a vidékre 2600 fővel többen érkeztek, mint ahányan a térségben található települések elhagyása mellett döntöttek.

A második helyen holtversenyben a Gödöllői – valamint már nem Pest megyei területként – a Győri járás végzett 2300 fővel.

Az ország 197 járása közül azonban a legnagyobb vándorlási többlet a Velencei-tónál és a Balatonnál mutatkozott.

– A legnagyobb nyereség a Gárdonyi járásban volt 28,5 ezrelékes többlettel, amelyet Balatonalmádi járás követett 25,5 ezrelékkel. Bár ezek az értékek fajlagosan kiemelkedők, abszolút értékben nézve 1000, illetve 650 fő többletet jelent a két térség számára. Ettől jelentősen lemaradva következett a Siófoki járás 5,4 ezrelékes értékkel – ismertette a vándorlási toplista nyerteseit az elemzési vezető, aki elmondta: a Balaton körüli járások között jelentősen mérséklődött a vándorlási mérlegben tapasztalt különbség.

A fővárosi kerületek többsége 1000 lakosra vetítve a semleges +/-5 fő zónában mozgott az utóbbi három év átlaga alapján. Budapesten a legtöbben az V. kerületet választották lakóhelyül, ahol 8,2 ezrelékes többlet jelentkezett, míg a legnagyobb csökkenés a IV. kerületben mutatkozott – 7,5 ezrelékkel.

A vándorlás legnagyobb vesztesei továbbra is az ország perifériái: az északkeleti és délnyugati járások többsége évek óta ezzel a gonddal küzd. A sereghajtó azonban mégsem egy periférikus helyzetben lévő terület, hanem a tíz éve a vörösiszap-katasztrófában érintett helyszín: Veszprém megye Devecseri járásában 1000 lakosonként 26 fővel csökkent a lakónépesség.

Ezt a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Gönci járás 25, és a Somogy megyei Tabi járás 22,5 ezrelékes vándorlási vesztesége követte.

Tolna megye vándorlási térképére tekintve megállapítható, hogy a megyeszékhelytől nyugatra/északnyugatra és délre található területek egyforma színűek. Azaz a megye több mint kétharmadából az elmúlt három évben ezer személy közül öt-huszonöt elvándorolt. Jobb a helyzet a megyeszékhelytől északra található területen, itt egyensúlyi helyzet állt be, azaz az elvándorlást összességében kiegyenlíti a bevándorlás. Ebben bizonyára szerepet játszik Paks szívó hatása is. Ugyanakkor Szekszárd és közvetlen környéke többletet mutathat fel. Itt az elmúlt három évben ezer lakosonként legkevesebb öt, illetve maximum huszonöt fővel növekedett a lélekszám a bevándorlás révén.

Tapasztalatai alapján megerősítette a megyeszékhelyen való letelepedési szándékot Simon Andrea, az Immo1 Ingatlanközvetítő Hálózat szekszárdi irodájának tulajdonosa is. Mint mondta, jelentős érdeklődés van szekszárdi lakások iránt. Ugyancsak keresettek a házak, viszont ezekből nem áll rendelkezésre megfelelő minőségű kellő mennyiségben. Ezért sokan a közeli Várdombon, avagy Tolnán vesznek ilyen ingatlant. Az iroda tulajdonosa megjegyezte, hogy ha valamikor, úgy most érdemes a megyeszékhelyen jó minőségű házat eladásra kínálni.