Keresett a biotermék, nőtt a termőterület

Mit hoz a jövő? Trendek és kihívások a fenntartható mezőgazdaságban címmel tartottak online konferenciát az Ökológia Mezőgazdasági Kutatóintézetben. A tanácskozáson kiderült: a hazai ökológiai területek mérete átlépte a 300 ezer hektárt, ezzel öt év alatt megduplázódott a magyarországi bioterületek mérete.

A Vidékfejlesztési Program által biztosított csaknem 100 milliárd forintos keret, amelyre ökológiai gazdálkodásra való áttérés vagy ökogazdálkodás fenntartása céljából lehetett pályázni, jelentősen hozzájárult ehhez a növekedéshez – hangzott el a konferencián.

Czeller Gábor családjával Tamásiban él, 1992 óta ellenőrzött biogazdaságban dolgoznak, és ő a Magyar Biokultúra Szövetség elnöke, illetve a Dél-dunántúli Biokultúra Egyesület elnöke is. A szántóikon gabona, kukorica, napraforgó, borsó terem, a kertészetükben többféle zöldség és gyógynövény, a gyümölcsösben pedig kajszi és szilva.

Celler Gábor megerősítette, Tolna megyében is megduplázódott a biogazdálkodásra bevont területek nagysága. Ebben szerepet játszik a már említett jelentős támogatási rendszer, a megnövekedett vásárlói kereslet, a fogyasztók tudatossága is. – A kertészet terményeit a budapesti ökopiacon értékesítjük, de háztól is árusítunk igény szerint, illetve sokat szállítunk a külföldi kereskedőkhöz is – mondta a termelő.

Hat éve a biodinamikus gazdálkodás – Demeter-minősítés – hívei. Ennek alapfeltevése, hogy a teljes gazdaság egységes egészet képez. Az egységet nem csupán a háziállatok és a termesztett növények alkotják, de a táj elemein túl (rétek, erdők, legelők, a vadon élő állatok) beletartozik a tágabb környezet is.

Bár sokak számára talán kissé elvontnak, ezoterikusnak tűnik ez a megközelítés, mégis tagadhatatlan, hogy a Demeter International a világ 50 országából mintegy ötezer gazdaságot tömörítő világszervezetté vált. A Demeter-minőség nagy múltra tekinthet vissza, hiszen alapelveit 1928-ban hozták létre, mikor megfogalmazták első irányelveit.

Hazánkban nemcsak a termőterület nőtt meg, de azok száma is, akik keresik és vásárolják a biotermékeket. Míg pár éve alig volt mérhető azok száma, akik biotermékeket vásároltak, mára közel nyolc százalékra nőtt az arányuk. Ugyanakkor még mindig sok a félreértés vagy inkább tudatlanság a biotermékek körül. A bio ugyanis nem azt jelenti, hogy a termény hibás vagy kukacos. Ma már ezen a területen is elvárás a szép küllem. A talajnak „ki kell tisztulnia”, a gyümölcsöt pedig három év után lehet csak bioként árusítani, ha minden feltételt betartott a termelő, és ezt igazolni is tudja.

Bioként indult, de jöttek a gyomok

A növénytermesztés alapvetően évezredeken keresztül biogazdálkodásként zajlott. Ez akkor változott meg, amikor jött az ipari forradalom, és mindent nagy tételben kezdtek termelni. A gyomnövények, illetve különféle kártevők irtása ekkor már igen nehéz, embert próbáló feladatnak bizonyult, így alternatív megoldásként kezdték alkalmazni a vegyszereket. A kemikáliák azonban nem tűntek el nyomtalanul a zöldségekből, gyümölcsökből, így a fogyasztás során bekerültek az emberek szervezetébe. Ennek következményeként számos betegség ütötte fel a fejét, melyeket a vegyszerhasználatra vezettek vissza, ezért a 20. század elejétől már több gazdaságban megpróbálták kiküszöbölni ezt, és arra törekedtek, hogy minél kevesebb vegyi anyagot használjanak fel.

Borítóképünk illusztráció