Kevés alma termett, és drága is lesz idén

Tolna megyében kétszázhúsz hektáron termelnek almát, zömében Lengyel, Kisvejke, Kisdorog, Györköny, Dunaföldvár, Bátaszék, Szedres és Szekszárd határában. Megyénkben is változatos az eredmény, még közepes mennyiségre sem számíthatnak a gazdák.

Magyarországon egy jó évjáratban (ilyen volt 2014, 2018) 800-900 ezer tonna alma terem, míg a rosszabb években (2011, 2019, 2020) 300-400 ezer tonna között alakult a mennyiség. Az elmúlt húsz év legrosszabb termését 2007-ben realizálta a terméktanács (214 ezer tonna), amikor a tavaszi fagyok okoztak drasztikus kiesést. A sokéves átlag 600 ezer tonna körül alakul. Jellemzően a gyümölcs kétharmadát az ipar dolgozza fel, ennek 80 százaléka a sűrítménygyártó léüzemekbe kerül, egyharmada pedig a frisspiaci alma – olvasható a FruitVeB oldalán megjelent elemzésben.

Idén kora tavasszal, a vegetáció kezdete előtt még nagyon jó termésre volt kilátás, ugyanis a tavalyi nagyon gyenge év miatt jó volt a virágrügy-berakódottság, illetve egyes fajtáknál kifejezetten erős virágzásra lehetett számítani. Tavasszal teljes virágzásban volt a bátaszéki Nagy Viktor almás ültetvénye is, bizakodtak a jó termésben. Még az áprilisi fagyok után is jól mutatott a terület, nőttek a kis almák az ágakon, majd a nyár közepétől elkezdett potyogni a gyümölcs. – A fán már alig van alma, a fa alatt viszont terítve van – mondta Nagy Viktor. – Nem tudom, mi lehet az oka – tette hozzá.

A terméskötődést hátráltatta, így a hullást fokozta még a terméskötődés szempontjából sorsdöntő, a virágzás alatti és virágzást követő 4-6 hét hűvös, borult, fényszegény időjárása is. A virágzás lassan, vontatottan mintegy 3-4 hétre széthúzódva zajlott. A július-augusztusi időszakban tovább rontotta a várható termés­eredményeket a rendkívüli mértékű és időtartamú hőséghullám. Nemcsak a nappalok, hanem az éjszakák is rendkívül melegek voltak, ez ráadásul jelentős csapadékhiánnyal párosult. A negatív időjárási hatások tehát alapvetően meghatározták a termésmennyiséget. A pontos becslést nehezíti, hogy termőtájanként, termesztőkörzetenként és fajtánként is meglehetősen változékony, mozaikos a kép – áll a terméktanács elemzésében.

Szeptember közepén egy átlagos évben megkezdődik az almaszüret. A szekszárdi piacon már kínálták a termelők az idei, korai almáikat, kilónként 200-300 forintos áron, ami nagyon barátságosnak tűnik. Bár ezt az almát nem lehet eltenni télire, mert nem eltartható. Az ember hüledezik, amikor vásárlóként az almákat válogatja a pultnál, kilóját ötszáz-hatszáz forintért kínálják több bevásárlóközpontban is. – Ez még a tavalyi, Ausztriából érkező import – mondta Német Gábor bonyhádi gazdálkodó. Hazai, idei alma majd pár héten belül kerül az üzletekbe, de az sem lesz sokkal olcsóbb. Ez nagyjából azt jelenti, hogy egy kiló almáért a kereskedők elkérhetnek akár ötszáz forintot is, ami ilyenkor, szedés idején, igen magas összegnek számít.

2020. január

350

2020. április

420

2020. június

550

2020. augusztus

630

2020. november

480

2021. március

510

2021. június

610

2021. augusztus

550

Forrás: KSH

Kevesen fogyasztják nap mint nap

Utoljára 2018-ban volt jó az almatermés, ezt követően csak veszteséget termelt a terület, mondta Sebestyén Géza szekszárdi termelő. Ő úgy kalkulált, hogy 800 ezer–egymillió forint kell egy hektár műveléséhez, és 200 mázsányi termés ahhoz, hogy ne legyen veszteséges az év. Az almafa nagyon kényes a betegségekre, így legalább tizenháromszor kell permetezni egy szezonban, ami nagy költséget jelent. A szedés sem olcsó, ha nem ipari minőségként szeretné a termelő eladni.

A magas ár is tehet róla, hogy a fogyasztás is visszaesett, hiszen nem mindenki engedheti meg magának, hogy napi szinten fogyasszon belőle, pedig ismerjük a mondást, napi egy alma az orvost távol tartja. Több vitamint, C-, A- és B-vitamin, folsavat, kalciumot, magnéziumot, káliumot tartalmaz, almasavtartalma a belek és a máj működésére fejt ki jó hatást.

Borítókép: illusztráció