Tudomány-technika

2022.01.18. 16:52

Új atomjégtörő dolgozik a hajózási útvonalon

Tolnai Népújság

A Szibir kihajózik a hajógyárból A kép forrása: Mediapaluba

A Szibir (magyarul: Szibéria), az orosz atomjégtörőflottát üzemeltető Atomflot első, sorozatgyártású univerzális atomjégtörője január 13-án elhagyta a gyártóüzem, a szentpétervári Balti hajógyár dokkját és Murmanszkba tart. Az atomjégtörő készen áll az északi-tengeri hajózási útvonal vizein a hajók áthaladásának biztosítására. Az atomjégtörő személyzete tapasztalt és jól ismeri a Szentpétervárról Murmanszkba vezető útvonalat – közölte Leonyid Irlica, az Atomflot hajózási igazgatója. Az Északi- és a Norvég-tengeren jelenleg kedvezőtlenek az időjárási viszonyok: a széllökések sebessége meghaladja a 100 km/órát. Az Atomflot murmanszki központjából ezért folyamatosan ajánlásokat tesznek a kapitánynak az útvonalon történő biztonságos haladáshoz. A tervek szerint a Murmanszkba érkezés után néhány nappal a Szibir máris megkezdi első szolgálati útját. A hajó az Északi-sarkvidék nyugati részén, a Kara-tengeren az Ob és a Jenyiszej folyók torkolata között, illetve a folyótorkolatokban töri majd a jeget. 

A Szibir építése 2015. május 26-án vette kezdetét, és 2021. december 24-én adták át a kész atomjégtörőt az Atomflotnak. A hajó főbb paraméterei: hossz: 173,3 méter, szélesség: 34 méter (a vízvonalnál mérve 33 méter), a fedélzet magassága: 15,2 méter, a hajócsavarok tengelyén mért teljesítmény: 60 MW, maximális sebessége jégmentes vízen: 22 csomó, merülése (változtatható): 10,5 és 9,03 méter, legvastagabb leküzdhető jégtorlasz: 2,9 méter, vízkiszorítás: 33 540 tonna, tervezett élettartam: 40 év, személyzet: 54 fő. 


A Szibir univerzális atomjégtörőt a forgalomból 1992-ben kivont azonos nevű atomjégtörő hajó tiszteletére nevezték el Szibériáról. Az előd Szibir 1978-ban az első olyan atomjégtörő hajó volt, amely Murmanszk és Dugyinka kikötője között egész évben folyamatosan biztosította a hajókaravánok áthaladását a jeges tengeren. Az elődhajó nevéhez fűződik, hogy 1987. májusában felvette, illetve a helyszínre juttatta az Északi-sark-27-es, illetve az Északi-sark-29-es, jégtáblán sodródó kutatóállomások személyzetét és felszerelését, miután a kritikus jégviszonyok miatt egyetlen más hajó sem tudta annak idején megközelíteni.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a teol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!